Vasárnap este robbant a bomba, amelyről azóta is az egész hazai és világsajtó beszél: 17 szerkesztőség – köztük a Washington Post, a The Guardian, a Die Zeit, a Süddeutsche Zeitung, a Le Monde és Magyarországról a Direkt36 nevű oknyomozói csoport – egyszerre tette közzé több hónapos oknyomozásuk eredményét.

A Direkt36 először a Telex felületén közölte az oknyomozás elsőkörös eredményét, mely szerint magyar célszemélyek ellen is használták az NSO nevű izraeli kibervállalat kémszoftverét, a Pegasust, mely okostelefonok feltörésére alkalmas.

A Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet birtokába jutott egy adatbázis, melyben 50 ezer célszemély telefonszáma szerepelt globálisan, ebből 300 célpontot azonosítottak be az oknyomozók Magyarországról.

Az NSO ügyfelei 2016-tól kezdve hallgathatták le/figyelhették meg a mintegy 50 ezer célpontot globálisan, ám mint valamennyi, az oknyomozásban érintett szerkesztőség, így a Direkt36 újságírói is kiemelték, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez meg is történt.

Több ponton kihangsúlyozták ugyanis, hogy annak ellenére, hogy egy telefonszám feltűnik az adatbázisban, egyáltalán nem jelenti azt biztosan, hogy be is vetették ellenük a Pegasus szoftvert. Néhány esetben lehetett arra bizonyítékot találni, hogy betörtek az érintettek telefonjába, több esetben viszont ezt nem lehetett alátámasztani.

Számos olyan magyar célpontot találtak az oknyomozás során, akiknél megkísérelték vagy fel is törték a telefonjaikat, egyes esetekben viszont ezt nem lehetett kinyomozni, mert a megfigyelés feltételezett időpontja óta már lecserélték az érintettek a telefonjukat.

A Direkt36 azt is kihangsúlyozta, hogy a vizsgált telefonok között volt 15 Android-készülék is, amelyek – ellentétben az iPhone készülékekkel – nem tárolnak olyan jellegű információkat, amelyek alapján meg lehet állapítani kétséget kizáróan, hogy feltörték az érintett okostelefont.

Az oknyomozói csapat azt is hangsúlyozta több soron, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a magyar kormány vagy a magyar hatóságok közvetlenül bevetették a célszemélyek ellen a kémszoftvert, ám vannak erre utaló közvetett bizonyítékok.

A Direkt36 például hosszasan fejtegette, hogy az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével kereskedhet a Pegasusszal, ügyfeleik között pedig csakis kormányok és állami szervezetek vannak.

Az újságírói hálózat pedig arra is bizonyítékot talált, hogy a magyar hatóságok elítélt bűnözők ellen is bevetették a szoftvert, akik ellen már lefolytattak nyomozásokat vagy büntetőeljárásokat, így a további érintettek esetében is előfordulhat, hogy a magyar hatóságok szándékosan választották ki őket.

A tényfeltáró anyagból kiderült, hogy Magyarországon legalább négy újságíró volt a Pegasus-felhasználók célpontja: Panyi Szabolcs és Szabó András, a Direkt36 újságírói; Dercsényi Dávid, a HVG korábbi újságírója, valamint egy névtelenségét kérő negyedik újságíró.

A Direkt36 ezen felül beazonosított egy magyar fotóst, aki egy olyan amerikai újságíróval dolgozott együtt, aki korábban a Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt. Ezen felül megfigyelhették Simicska Lajos, Orbán Viktor korábbi jó barátjának és egykori oligarchának fiát és egyik legközelebbi bizalmasát.

A cikkben hosszasan írnak arról, hogy Varga Zoltánt, a 24.hu hírportált is tulajdonló Centrál Médiacsoport tulajdonosát is megfigyelhették mintegy két hónappal a 2018-as országgyűlési választásokat követően, aki egy általa szervezett vacsorán vett részt.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a meghívott vendégek mindegyikének telefonjára megpróbáltak betörni a Pegasusszal, köztük Chikán Attila közgazdászprofesszoréra is, aki az első Orbán-kormány gazdasági minisztere volt.

A Direkt36 szerint egyébként az említett vacsorán közéleti kérdésekkel foglalkoztak volna és eredetileg azzal a céllal jöttek össze, hogy egy Fidesszel szembeni kutatóintézetet hozzanak létre, ám belső információk szerint a találkozó inkább egy csapongó politikai beszélgetésbe fulladt.

A mai nap folyamán, szintén a Telex felületén pedig nyilvánosságra hozták, hogy Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét is megfigyelhették a Pegasusszal. A Direkt36 egy hosszú anyagban fejtegette, hogy Gémesi nem ápolt jó kapcsolatot a Fidesszel, többször megfenyegették és még a házába is betörtek ismeretlenek a megfigyelés idejében.

Az is szintén a mai nap folyamán derült ki, hogy több ügyvédet is megfigyelhettek, köztük Bánáti Jánost, az ügyvédi kamara elnökét is, aki akkor került az NSO célszemélyek adatbázisába, amikor Gyárfás Tamást, a Fenyő-gyilkossággal vádolt médiavállalkozót kezdte el védeni.

Néhány esetben az érintettek kifejezetten meglepődtek, hogy szerepelt a telefonszámuk az adatbázisban, mások viszont szinte természetesnek vették, hogy lehallgathatták őket. Érdemes azonban hangsúlyozni: ez egyáltalán nem biztos, hogy az adatbázisban szereplés egyenlő a lehallgatással.

A kormány reakciója

Egyelőre még nem lehetett látni részletes választ a kormány részéről a kialakult helyzetre, eddig csak kisebb megszólalások voltak. A Direkt36 azt közölte, hogy a nekik megküldött válaszban a kormány azt mondta, nincs tudomásuk a megkeresésében szereplő állítólagos adatgyűjtésről.

A mai nap folyamán először Novák Katalin válaszolt az esettel összefüggésben újságírói kérdésre, viszont csak annyit mondott, hogy „sajtóhíreszteléssel nem kíván foglalkozni”. Varga Judit igazságügyi miniszterről pedig az a hír kezdett el terjedni, hogy a Le Monde ezzel kapcsolatban tett fel neki kérdést, mire a miniszter felháborodottan válaszolt, majd később a kérdés és válasz törlését kérte – ezt később Varga cáfolta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter törte meg végül a csendet, amikor a V4-ek külügyminiszteri találkozóját követő sajtótájékoztatón beszélt hosszabban az esetről. Válaszainak lényege főként az volt, hogy nem tud semmiféle lehallgatásról, nem hallott megfigyelésekről.

Szijjártó elmondása szerint a hétfő reggel folyamán megkérdezte az irányítása alá tartozó Információs Hivatal vezetőjét, aki megerősítette, hogy nem folytattak az izraeli vagy egyéb titkosszolgálatokkal együttműködést, így nem kötöttek megállapodást az NSO szoftverére és nem is használják azt.

Mint a külügyminiszter is hangsúlyozta, megkérte az Információs Hivatal főigazgatóját, hogy tekintse át az ügyet, hogy megtörténtek-e a feltárt esetek és amennyiben igen, akkor az kinek az utasítására történt, ha pedig nem volt magyar utasítás, akkor mely titkosszolgálatok lehetnek ezért felelősek.

A botrány kirobbanását követően Stummer János, Molnár Zsolt és Ungár Péter a nemzetbiztonsági bizottsági ülés összehívását kezdeményezték, erre a Fidesz részéről Halász János úgy reagált, hogy ezek megalapozatlan álhírek, amelyek a baloldali sajtóban jelentek meg, így nem indokolt az ülés összehívása.

Végül a Népszava megkeresésére Varga Judit is megszólalt az eset kapcsán, aki bár a Pegasus-botránnyal összefüggésben a konkrét kérdésekre nem válaszolt, de megosztotta az álláspontját a helyzetről:

A Népszava brüsszeli tudósítója arra volt kíváncsi, hogy az igazságügyi miniszter tudott-e az izraeli kémszoftver beszerzéséről, hogy az mennyibe került, illetve szükséges-e megvizsgálni, hogy törvényes volt-e az újságírók és kormánykritikus emberek megfigyelése. Varga szerint minden komoly és tisztességes államnak rendelkeznie kell megfelelő technikai eszközökkel:

Varga úgy fogalmazott, hogy Magyarországon „hatékony és precíz” törvények szabályozzák a nemzetbiztonsággal kapcsolatos állami feladatokat, amelyek elsősorban a belügy- és külügyminiszter hatáskörébe tartoznak:

„Ebben az alkotmányos rend által biztosított titkos információgyűjtési rendszerben az Igazságügyi Minisztériumnak az a feladata, hogy vizsgálja a jogszabályi feltételek teljesülését. Egy erre kijelölt munkatárs fogadja el, illetve tagadja meg az engedélyeket. Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik”

Varga Judit végül hangsúlyozta a Népszava újbóli kérdésére, miszerint nemzetbiztonsági veszély-e a feltételezetten megfigyelt öt újságíró, hogy mindig az a vizsgálandó, hogy veszélyben vannak-e a nemzetbiztonsági érdekek, az alkotmányos rend megdöntése vagy fennáll-e a külföldi hírszerzés gyanúja, de ezt szakmai szempontok alapján döntik el.