Bár az amerikai népszerűségben sokat segített, hogy a sorozat elérhetővé vált a tengerentúlon, és Cillian Murphy sztárereje is egyre nőtt, a Collider szerint a siker valódi oka az volt, hogy Steven Knight „feltörte a kódot”, hogyan lehet egyszerre feszült, stilizált gengsztereposzt és mély családi drámát készíteni.

Knight azóta számos projektben bizonyította sokoldalúságát: ő rendezte a méltatlanul alulértékelt Locke című Tom Hardy‑filmet, ő írta az Oscar‑jelölt Spencer és Maria forgatókönyvét, és ő jegyzi majd a következő James Bond‑film szkriptjét is, amelyet Denis Villeneuve rendez. Mégis, az alkotó új, valós eseményeken alapuló sorozata, A Guinness család az, amely „a Peaky Blinders igazi szellemi utódjának” érződik.

Egy ír dinasztia felemelkedése és széthullása

A Guinness család az ír Guinness‑dinasztia igaz történetét dolgozza fel, azt a családot, amely a világ legerősebb söripari birodalmát irányította. A történet a családfő, Arthur halálával indul, és három gyermekére – Edwardra, Anne‑re és Benjaminre – hárul a feladat, hogy átvegyék a hatalmas vállalatot, miközben ellenségekkel, politikai csapdákkal és saját belső konfliktusaikkal is meg kell küzdeniük.

Knight ismét bizonyítja, hogy „mesterien találja meg a történelem legizgalmasabb megközelítési módjait”, és bár a sorozat számos stilizációs eleme emlékeztet a Peaky Blinders világára, A Guinness család „kíméletlen tempója és sötét humora” miatt mégsem érződik egyszerű másolatnak.

Testvérháború, örökség és kötelesség

A Peaky Blinders egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy a bűnözői történet mögött egy összetartó, mégis törékeny család állt. Thomas Shelby zseniális stratégaként is könnyen összeomlott, ha választania kellett a család és az üzlet között.

A Guinness család ugyanezt a feszültséget hozza vissza: a Guinness‑gyerekek kénytelenek újra egymásra találni apjuk halála után, miközben folyamatosan azt kérdezik maguktól, méltók‑e a rájuk nehezedő örökséghez. A Collider kiemeli, hogy a pilot egyik kulcsjelenete az apai végrendelet, amely „lényegében nem hagy számukra más lehetőséget, mint hogy teljesítsék a parancsait és átvegyék a családi vállalkozást”.

Politika, alvilág, kényszerházasság

A sorozat nem egyetlen gonosztevő legyőzésére épít, hanem arra, hogyan lehet fenntartani egy hatalmas, profitábilis birodalmat. Ehhez a Guinness‑gyerekeknek rendőrségi, politikai és alvilági kapcsolatok egész hálóját kell működtetniük, miközben bizonyítaniuk kell, hogy a vállalatuk „a társadalom javát szolgálja”.

A Peaky Blinders sosem foglalkozott nyíltan PR‑háborúval, A Guinness család viszont igen: Arthur például kényszerházasságba kerül, hogy politikailag elfogadhatóbb jelölt legyen. Ez a helyzet „humort is visz a sorozatba”, különösen James Norton karaktere révén, aki sokkal játékosabb szerepet kap, mint a Happy Valley komor világában.

Gyors tempó, valódi történelem, brutális őszinteség

A Guinness család egyik legnagyobb különbsége a Peaky Blinders-hez képest a tempó: Knight új sorozata „éveken száguld át”, hogy bemutassa a Guinness‑dinasztia valós, sokszor hihetetlen történetét. A Collider szerint a sztori annyira vad, hogy „fikciónak tűnne, ha nem támasztanák alá történelmi feljegyzések”.

Knightot sokan a „maszkulin antihősök” írójaként tartják számon, de a Collider szerint a sorozat bizonyítja, hogy „tud erős női karaktereket is írni”, ahogy azt a Peaky Blinders is megmutatta. A mellékszereplők közül külön kiemelik Jack Gleesont, aki a Trónok harca után tér vissza emlékezetes alakítással Byron Hedges szerepében, és „még nagyobb szerepet kaphat a jövőben”.