Paul Rudd kellemetlenül érezte magát a Jóbarátok fináléjának forgatásán
No nem azért, mert színésztársai kellemetlenkedtek vele, hanem azért, mert a Jóbarátok utolsó epizódjával egy nagyon hosszú, 10 éves időszak zárult le a főszereplők életében – ám ő ennek nem volt részese.
Fotó: MTI/EPA/John Cetrino 
Paul Rudd is szerepelt egy rövid ideig a Jóbarátokban: Mike Hannigant, Lisa Kudrow karakterének, Phoebe Buffaynek a szerelmét alakította. A színész csak a 9. évadban csatlakozott a Jóbarátokhoz, és nem is minden részben tűnt fel.
A színész most elárulta, hogy egy „álomszerű élmény volt” számára a szereplés a sorozatban, hiszen akkoriban egyértelműen a Jóbarátok uralta a képernyőt szinte mindenki otthonában. A 10 évig futott széria pedig a mai napig minden idők egyik legjobb és legkedveltebb sorozatának számít.
Rudd a Heart rádióban adott interjújában beszélt egy kicsit a Jóbarátokról, amikor arról kérdezték, hogyan élte meg a forgatást, és szerette-e a sorozatot. A színész e kérdésre úgy felelt:
„Igen, jól. Nagyon jó móka volt, és nagyszerűek voltak! Azt kell mondjam, az egész egy kicsit szürreális volt, hogy részese lehettem, mert tényleg a végén kerültem be.”
Ezen a ponton megjegyezte, hogy a szitkom számos epizódját úgy írták meg, hogy neki eredetileg nem kellett volna szerepelnie, ám a producerek nagy potenciált láttak Phoebe karakterében, éppen ezért úgy írták meg a sorozat végét, hogy az rá fókuszáljon:
„Nem tudtam, hogy ennyi epizódban szerepelni fogok. De ez is furcsa érzés volt, úgy értem, hogy ott voltam az utolsó epizódban. És arra gondoltam, hogy nem kéne itt lennem, mert az első sorból nézhetek olyan dolgokat, amiket nem kéne látnom.”
Rudd itt arra utalt, hogy a szereplők mind igen szintementálisak voltak, mivel az volt az utolsó forgatási napjuk. A színész pedig éppen ezért úgy érezte, hogy nem ott van a helye, mivel a forgatáson kivétel nélkül mindenkit elöntöttek az érzelmek, ami nem csoda, hiszen egy 10 éves korszak zárult le az utolsó epizóddal:
„Mindannyian sírtak, minden nagyon érzelmes volt, és én csak úgy éreztem, hogy ‘WÁÓ’. Nagyon kiváltságosnak éreztem magam, de úgy voltam vele, hogy ‘Ó, én csak szeretnék itt hátradőlni, és nem zavarni.”
