Parragh László januártól indítaná el az új katát
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, szükség van a kedvezményes adózásra, ám eközben a visszaélésre használt kiskapukat is be kell zárni.
Fotó: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédet mond Az ösztönző állam - sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel tartott konferencián Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. március 29-én.
MTI/Kovács Attila
Parragh László szerint korai lenne még eldönteni, hogy a kisvállalkozások tételes adózásának (kata) megszüntetése vagy markáns újratervezése volna a jobb megoldás, hiszen mindkét lehetőség mellett és ellen is szólnak érvek.
A módosítás kockázata az, hogy az új szabályozás milyen vállalkozói hozzáállást vált ki, a kivezetés esetében pedig az a kérdés, hogy az adózók mennyire hajlandóak belépni egy új adónembe, amelynek azonnal meg kellene jelennie, hogy „senkit ne érjen kár”.
Elmagyarázta, miszerint év végig kellene kidolgozni az átalakítást, hiszen az év közbeni változtatás nem logikus, amely számos adminisztrációs, bürokratikus teherrel járna, illetve „többet vinne, mint hozna”, ezért azt szorgalmazza, hogy jövő januártól induljon el az új rendszer.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, fenn kell tartani az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások kedvezményes adózását, ám mindeközben le kell zárni a kiskapukat, amelyekkel sokan visszaélnek.
Ezzel összefüggésben azt mondta, hogy ennek a körnek az aránya egy óvatos becslés alapján 100 ezer főt, a nyilvántartott katás adóalanyok 20-30 százalékát jelentheti, majd arra utalt, a legfőbb probléma a rejtett foglalkoztatás kapcsán merül fel.
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás hosszútávon az egyéneknek sem kedvez a nyugdíj megállapításakor, és valorizálni kell a 2013 óta változatlan adószintet, amely az inflációt sem követte le – írta a Világgazdaság.
Hozzátette, miszerint az adót érdemes lenne valamiféle sarokponthoz kötni, amely az infláció vagy a minimálbér is lehet, illetve elmondása alapján az állam eltolhatná magától a nyugellátás és egyéb járandóságok értékének rendezését, majd hagyhatná, hogy minden érintett „vakarja a fejét, amikor kézhez kapja az első nyugdíját”.
Az MKIK-elnök emellett nyitottságot érzékel annak ügyében, hogy az eddigi 12 millió forintos éves bevételi plafont 18 millióra növeljék, nem megfeledkezve a másik oldal rendezéséről sem: az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves 3 milliós számlázási maximum csökkenhet. Véleménye szerint ezzel lehetne megakadályozni az ügyeskedést, hogy a főállású munkavégzés egyéni vállalkozói jogviszonyban történjen.
