Megszólalt a művészeti igazgató az olimpiai megnyitót ért kritikák után
A párizsi olimpiai játékok nyitóünnepségének művészeti vezetője tisztázta a vitatott jelenetek szándékát.
Thomas Jolly, a párizsi olimpiai nyitóünnepség művészeti igazgatója vasárnap a BFM hírtelevíziónak beszélt az esemény körül kialakult vitáról. A 42 éves elismert színházi rendező határozottan cáfolta, hogy az „Ünnepség” című jelenet Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festményén alapult volna, amely miatt katolikus egyházi vezetők és jobboldali politikusok is tiltakoztak.
„Soha nem lehet nálam, sem a munkáimban arra szándékot találni, hogy bármit is kigúnyoljak vagy bárkit is becsméreljek,” hangsúlyozta Jolly, aki hozzátette, hogy célja egy olyan ünnepség megalkotása volt, amely megerősíti a francia köztársaság alapértékeit: a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget.
A vitatott jelenet, amely női imitátorokat és transzvesztitákat ábrázolt egy csoportképben, sokak szerint az Utolsó vacsorára emlékeztetett, Jolly azonban elmagyarázta, hogy a kép valójában Dionüszoszt, a görög mitológia bor és mámor istenét jelenítette meg, utalva Franciaország bortermelő hagyományaira és a Szajna istennőjére.
A megnyitó egy másik vitatott eleme Marie-Antoinette kivégzésének ábrázolása volt, Jolly azonban leszögezte, hogy a jelenet nem a guillotine dicsőítését szolgálta, hanem az olimpiai szellemiség történetének tiszteletadását célozta.
Daphné Bürki jelmeztervező és a franciaországi közvetítés kommentátora szerint a megnyitóünnepség „mérhetetlenül tisztelte az olimpia szellemiségének történetét”. A nemzetközi sajtó is többnyire pozitívan értékelte az eseményt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig különösen elismerően nyilatkozott Thomas Jolly munkájáról.
A Szajna-parti megnyitón mintegy 2000 előadó vett részt, akik tizenkét művészi tablóban mutatták be Franciaországot és ünnepelték a világ sportolóit. Az esemény a sokszínűséget és a másságot állította középpontba, extravagáns elemekkel színesítve a 200 napon át gyakorolt koreográfiát.