Légi felvétel a világ egyik közkedvelt adóparadicsomáról, a Seychelle-szigetekről. Fotó: Pixabay

Útmutató a Pandora-papírokhoz: mi a jelentősége az offshore-botránynak?

Szerző: Nagy Noel

Történelmi újságírói összefogás eredményeképpen született meg a Pandora-papírok nevet kapó komplex tényfeltárás, amely ismét elénk tárta, hogy mennyi befolyásos ember rejtegeti vagyonát offshore-paradicsomokban.

not image

Nagy Noel

2021. október. 5 - 20:11

Államfők, kormányfők, befolyásos politikusok, milliárdosok, üzletemberek és hírességek is érintettek a Pandora-papírok botrányban, amely akár több ezermilliárd dollárnyi rejtett vagyonra világított rá különböző ingatlanok, műkincsek, vállalatok formájában.

Az ügy jelentőségének megértése érdekében azonban fontos tisztázni néhány kérdést, hogy mi is a probléma az offshore-ozással, mennyire legális tevékenységnek tekinthető és egyáltalán mi tartozik ennek a tevékenységnek a kategóriájába.

Mi az az offshore cég?

Az offshore cégek azon vállalatok, melyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Ezek esetében a vállalatok bejegyzik az adott országba, így azok adójogi, társasági jogi, polgári jogi szabályai vonatkoznak rájuk, viszont a tényleges tevékenység kifejtése nem itt történik.

Nagyon sok esetben az offshore-paradicsomok és az adóparadicsomok egy kategóriába esnek, ilyen esetekben a tulajdonosok adóoptimalizálás céljából jegyzik be a cégeket adóparadicsomokba, mert ezeken a helyeken nagyon alacsony vagy egyenesen 0 a társasági adó. Nagyon vonzó szokott lenni, hogy eközben nagyon erős üzleti titok szabályokkal rendelkeznek ezek a helyek.

Ezek a cégek általában kihasználják, hogy az érintett offshore-paradicsom országokban kedvező az adózás, nagyon kevés szabályozás van a nagyfokú biztonság mellé. Tipikusan ilyen országok a Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Belize, Seychelle-szigetek, Luxemburg és Delaware állam.

Az offshore-vállalatok sokszor egészen nagy cégek, amelyek a különböző piacokon dollármilliárdos forgalmat bonyolítanak le évente, viszont a kedvező adózás miatt mégis offshore-ban maradnak. Az Európai Bizottság 2016-os jelentése szerint a világgazdaság bő 10 százalékát is kitehetik az offshore-tevékenységek.

Tengerparti luxusingatlan a Kajmán-szigeteken, a világ egyik legkedveltebb offshore-paradicsomában. Fotó: Pixabay

Mennyire legális ez?

Offshore-vállalatok létrehozásának két fő természete van. Az egyik a titkosság és a szinte mindenre kiterjedő üzleti titok területét érinti, ilyenkor akár versenytársak, adóhatóságok vagy egyéb riválisok elől akarják a cégek eltitkolni, hogy mi a helyzet a pénzügyeikkel.

A másiknak már bűnös a természete viszont, ebbe a kategóriába sorolható, amikor totális adóelkerülés, korrupció elrejtése, bűnszervezetek vagy terrorszervezetek finanszírozása érdekében hoznak létre különböző offshore-vállalatokat.

Technikailag egy offshore-cég létrehozása törvényesnek tekinthető, feltéve, hogy a tevékenységből származó vagyontárgyakat és bevételeket bejelentik azoknak a hatóságoknak, ahol a kedvezményezett szokásos tartózkodási helye van.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár szinte bármikor létrehozhat egy offshore-céget például a Kajmán-szigeteken, azonban értesítenie kell erről a NAV-ot, valamint a minimálisan szükséges információkat meg kell osztani velük.

Bár látszólag törvénytelennek tűnhet, technikailag az sem illegális egyébként, hogy valaki deklarált szándékkal adóoptimalizálás miatt létesít offshore-vállalatokat. Ebben az esetben – ahogy a média sokszor hangsúlyozza – inkább erkölcsi kivetnivaló van a dolgokban, hogy mennyire erkölcsös az egyenlőtlenséget azzal táplálni, hogy szándékosan kevesebb adót fizetünk.

A közbizalom tekintetében viszont már annál súlyosabb egy offshore-vállalat létrehozása, különösen akkor, ha politikusokhoz köthető a tevékenység. Ettől ugyanis rögtön felmerül a korrupció gyanúja, ráadásul a lakosságnak jelentősen megrenghet a kormányokba, politikusokba vetett bizalmat, ha kiderül, hogy maguk is adóelkerülők.

A közbeiktatottak szerepe

Az offshore-vállalatok lényegében nem tudnának működni, ha nem lennének köztes figurák, akik elsimítják a felmerülő gondokat. A legfontosabb ilyenek a jogászok, az ügyvédek, a tanácsadók és a bankárok, akik mind érintettek ebben.

A 2016-ban kirobbant „Panama-papírok” botrány idejében egyetlen panamai ügyvédi iroda, a Mossack Fonseca volt érintett csak, a Pandora-papírok kiterjedtségét e tekintetben jól mutatja, hogy 14 pénzügyi szolgáltató lett érintett, amely mintegy 29 ezer offshore-vállalatot kezelt.

Ezeknek a cégeknek van a legfontosabb szerepe abban, hogy akár a kanapéról bárki tudjon Belize-ben céget alapítani, ehhez mindössze annyi szükséges, hogy a megfelelő jogi irodát vagy pénzügyi tanácsadó céget felkeresi.

Ha minden törvényes, miért fontos a Pandora-papírok?

Remek kérdés! Azért, mert az abban szereplő vállalatok nem deklarálták a szokásos tartózkodási helyükön illetékes adóhatóságoknak, hogy van offshore-vállalatuk, hogy milyen eszközöket tárolnak ott és a minimális információkat sem osztották meg a hatóságokkal.

A Pandora-papírokban szereplő vállalatok, érintett politikusok és üzletemberek mind a saját vagyonuk elrejtésére hoztak létre offshore-vállalatokat. Furcsa helyzet, de sok cégről az illetékes adóhatóságok gyakorlatilag az oknyomozás eredményeképpen szereztek tudomást.

Nem is beszélve azokról a nem éppen törvényes szereplőkről, akik nem versenytárs előli titkolózás vagy adóoptimalizálás miatt hoztak létre vállalat, hanem bűncselekmény finanszírozására vagy éppen bűncselekmény elleplezésére.

Az olyan hatalmas tényfeltárások, mint a Panama-papírok vagy a Pandora-papírok pedig a hatóságoknak és a törvényhozóknak is segíthetnek, hogy hatékonyabban tudjanak az adócsalás, adóelkerülés és pénzmosás ellen fellépni.