Laporta három bombaigazolással kampányol a Barcelonánál, Haaland az egyik

A Fichajes által közölt információk szerint Laporta célja, hogy újra fellángoljon a katalánok lángja, és ehhez világsztárokat igazolna a klubhoz, amennyiben bizalmat kap a következő ciklusra is. A vezető stratégiája egyértelmű: nem csupán intézményi reformokkal vagy hosszú távú vízióval kívánja meggyőzni a szavazókat, hanem egyenesen a szívükhöz szól – három komoly névvel, akikkel a klub visszatalálhat a dicsőség útjára.

Haaland a legnagyobb vágya

Az első és legnagyobb dobás, ami Laporta listájának élén szerepel, nem más, mint Erling Haaland. A norvég csatár minden idényben lenyűgöző statisztikákat produkál, és továbbra is a világ egyik legkeresettebb támadója. Laporta régóta álmodik arról, hogy Haaland a Camp Nou gyepére lép a Barca mezében, és úgy véli, hogy 2026-ra – a klub pénzügyi helyzetének javulásával – akár a 120 millió eurós vételár is előteremthető lenne.

A transzfer természetesen rendkívül bonyolultnak ígérkezik, különösen a játékos bérigénye és menedzsmentjének elvárásai miatt, de Laporta hisz abban, hogy egy erős gazdasági háttérrel és versenyképes sportprojekttel képesek lehetnek versenyre kelni a riválisokkal.

Julián Álvarez, mint „B-terv”

Abban az esetben, ha Haaland megszerzése meghiúsulna, Laporta nem marad alternatíva nélkül. A második kiszemelt Julián Álvarez, a Manchester City argentin válogatott támadója, akit a barcelonai vezetőség rendkívül sokra tart. A 25 éves játékos ideális profil lenne a támadósorba, különösen akkor, ha nem tudná magát véglegesen beverekedni a City kezdőcsapatába.

A Barcelona akár 100 millió eurónál is magasabb ajánlatot tenne Álvárezért, ha a játékos fejlődése töretlen marad, és a piaci feltételek is lehetővé tennék a transzfert.

Bradley Barcola, az ifjú titán

Laporta harmadik jelöltje valamivel kevésbé hangzatos név, de annál izgalmasabb lehetőség. Bradley Barcola, a PSG fiatal francia szélsője már most a Ligue 1 egyik legnagyobb ígéretének számít. A 22 éves játékos gyorsasága és egy az egy elleni képességei felkeltették a Barcelona sportigazgatóságának figyelmét is.

Bár a PSG jelenleg hosszabbításra készül a játékossal, a Fichajes szerint a katalán érdeklődés akár döntő tényező is lehet. A Barcola-üzlet 80-100 millió euró közötti összegbe kerülhetne, de Laporta úgy véli, hogy ez a befektetés hosszú távon megtérülne – nemcsak sportértékben, hanem piaci vonzerőben is.

Laporta tisztában van azzal, hogy elnöki székének megtartásához nem elegendőek az ígéretek – kézzelfogható, nagy volumenű célokat kell bemutatnia. A barcelonai szurkolók jelentős része továbbra is nosztalgiával gondol a Lionel Messi-féle aranykorra, és az elnök ezt az érzelmi húrt pengetve kívánja újraépíteni politikai támogatottságát.

Putyin hajlandó Ukrajnával tárgyalni, de van egy kis gond

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője közölte: „Emlékeztetni szeretnék arra, hogy maga az elnök sem zárja ki egy ilyen találkozó lehetőségét, amennyiben előzetesen megtörténik a szükséges szakértői szintű munka, és a felek közelebb kerülnek egymáshoz”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „ez az előkészítő munka még nem történt meg”.

A Politico cikke szerint a nyilatkozatok időzítése nem véletlen: Donald Trump amerikai elnök múlt héten 10 napos határidőt adott Oroszországnak arra, hogy elfogadjon egy tűzszüneti megállapodást Ukrajnával. Ellenkező esetben komoly gazdasági szankciók, konkrétan vámok bevezetésével fenyegette meg Moszkvát. Az eredetileg 50 napos ultimátumot Trump azzal rövidítette le, hogy „csalódott Putyin hozzáállása miatt”. A határidő e hét pénteken jár le.

Zelenszkij nyitott a személyes találkozóra

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a feszültségek közepette nyíltan jelezte, hogy kész lenne közvetlenül találkozni Putyinnal. Augusztus 1-jén az X felületén közzétett bejegyzésében így fogalmazott: „Tisztában vagyunk vele, ki hozza a döntéseket Oroszországban, ezért Ukrajna ismét javasolja, hogy lépjünk túl a technikai tárgyalásokon – ne csak nyilatkozatokat cseréljünk, hanem valós vezetői szinten találkozzunk.”

Putyin ezzel szinte egy időben úgy nyilatkozott, hogy nyitott a további béketárgyalásokra, ugyanakkor hozzátette: „az orosz csapatok jelenleg a teljes frontvonalon előrenyomulnak.” A két fél közötti katonai helyzet tehát még mindig távol áll a stabilitástól, de a politikai kommunikációban újra felmerült a párbeszéd lehetősége.

Amerikai különmegbízott Moszkvában

Az amerikai diplomácia sem tétlen: Donald Trump elnök bejelentette, hogy különmegbízottja, Steve Witkoff a közeljövőben Moszkvába látogat. A Kreml erre reagálva megerősítette, hogy nyitottak az egyeztetésre. Peszkov úgy fogalmazott: „Mindig örömmel látjuk Steve Witkoff urat Oroszországban.”

A politikai háttéralkuk, titkos találkozók és diplomáciai manőverek mögött azonban egyértelműen látszik: a nyugati nyomásgyakorlás, különösen Washington részéről, fokozódik, és Moszkva egyre kevésbé tudja elkerülni a közvetlen egyeztetést.

Európában sincs példa az új, 3 százalékos lakáshitelre

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, Panyi Miklós hétfőn az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a fix, 3 százalékos kamatozású lakáshitelhez hasonló lehetőség jelenleg egyetlen más európai országban sem elérhető. A programot a magyar kormány kifejezetten úgy alakította ki, hogy az érdemben támogassa a fiatalokat, ugyanakkor ne járuljon hozzá az ingatlanárak növekedéséhez.

„Kevés önerővel, átlagos fizetéssel, család nélkül is biztonságosan bele lehet vágni egy új lakás vásárlásába, egy önálló életbe. Sehol nincs Európában a fiataloknak ilyen otthonteremtési hitel, mint a most induló fix 3 százalékos lakáshitel. A balliberálisok is tudják ezt, azért kórusban támadják ennyire” – fogalmazott az államtitkár. A kormány célja, hogy a program révén minél több fiatal számára váljon elérhetővé a saját otthon, és ezt a célt több kiegészítő intézkedés is támogatja: elindult például egy lakásépítési tőkeprogram is, amelynek eredményeként várhatóan érezhetően nő majd az új építésű lakások kínálata.

A fix 3 százalékos kamatozású hitelt kizárólag az első lakásukat megvásárolni kívánók vehetik igénybe. A konstrukció akár 50 millió forintos hitelösszeg felvételét is lehetővé teszi, legfeljebb 25 éves futamidővel. A támogatás kizárólag első saját lakóingatlan megszerzésére fordítható, azonban – mint Panyi Miklós hangsúlyozta – a szabályokat az élethelyzetekhez igazították: „Az első otthon fogalmát ugyanakkor az élethez igazítottuk, így például egy kis értékű örökölt vidéki ingatlan nem zárja ki az igénylőt a támogatásból.”

A kormány tudatosan árkorlátokat is beépített a program szabályozásába

Az államtitkár kiemelte, a kormány tudatosan árkorlátokat is beépített a program szabályozásába, annak érdekében, hogy ne alakuljon ki mesterséges áremelkedés a piacon. Jogszabályban rögzítették, hogy a hitel kizárólag olyan ingatlanra vehető fel, amelynek négyzetméterára nem haladja meg az 1,5 millió forintot. Emellett lakások esetében a vételár felső határa 100 millió, lakóháznál pedig 150 millió forint.

A program tehát egyszerre célozza meg a fiatalok lakhatási problémáinak enyhítését és a hazai ingatlanpiac stabilitásának megőrzését. Panyi Miklós szerint: „Emellett van elegendő eladás alatt álló ingatlan is: jelenleg 100 ezer olyan eladó ingatlan van Magyarországon, amely belefér a program feltételrendszerébe, és ez várhatóan bővülni is fog, ugyanis egyre többen hirdetik meg újból azon ingatlanjukat, amelyre korábban nem találtak vevőt.”

A kormány aktívan támogatja az ingatlanfejlesztéseket is: az ország legnagyobb ingatlanfejlesztői készen állnak új projektek elindítására, amelyek a következő években több tízezer új lakás megépítését teszik lehetővé. Ezzel párhuzamosan sok ezren saját családi ház építésébe fognak. Ennek elősegítésére a kormány elindította a 300 milliárd forintos keretösszegű Lakhatási Tőkeprogramot is, amelytől a lakóingatlanok kínálatának jelentős bővülését várják.

„A fentebb jelzett bő ingatlanpiaci kínálat, a növekvő számú új ingatlanfejlesztés, a programba épített árkorlátok együttesen biztosítják az ingatlanárak féken tartását, miközben a kamattámogatással a program érdemi segítséget nyújt azoknak a fiataloknak, akik első otthonukat tervezik megvásárolni, felépíteni” – áll a közleményben.

A program nemcsak gazdaságpolitikai jelentőséggel bír, hanem társadalmi szempontból is mérföldkő lehet: az eddiginél szélesebb kör számára nyitja meg a lehetőséget az önálló életkezdésre, miközben fenntartható pályán tartja a hazai lakáspiacot.

Liner/MTi

Ha valaki hétfő este váltana eurót, akkor jól figyeljen

A nemzetközi devizakereskedelemben tapasztalt mozgások alapján egyes valuták irányába gyengült a magyar fizetőeszköz, míg másokkal szemben erősödést mutatott. A forint az euróval szemben enyhe gyengülést mutatott: míg a közös európai pénzt reggel hét órakor 398,35 forinton jegyezték, addig este hat órára ez az érték 399,17 forintra emelkedett.

A nap folyamán az árfolyam 397,12 és 399,29 forint között ingadozott, így nem beszélhetünk jelentős kilengésről, de a határértékek közelsége továbbra is figyelmet érdemel. Ezzel párhuzamosan a svájci frank árfolyama minimálisan csökkent, a reggeli 427,25 forintról estére 426,96 forintra mérséklődött. Ez az irány a forint szempontjából enyhe erősödést jelez, habár az elmozdulás mértéke nem volt jelentős.

A dollár esetében viszont újabb erősödést láthattunk a hét első napján: a reggel jegyzett 343,97 forintról estére 345,03 forintra drágult az amerikai fizetőeszköz. Ez a változás – még ha szerény is – a magyar importőrök számára kedvezőtlenebb feltételeket jelenthet a dolláralapú ügyletek esetén.

A devizapiaci mozgások nemcsak a forintárfolyamra, hanem a devizák egymás közötti keresztárfolyamára is hatással voltak. Az euró-dollár árfolyam például 1,1578 dollárról 1,1568 dollárra változott a hétfői nap során, ami az euró enyhe gyengülését jelzi az amerikai devizával szemben.

Liner/MTI

Xabi Alonso végleg lemondott a Real Madrid sztárjáról, ingyen is elküldenék

A francia balhátvéd, aki korábban Carlo Ancelotti egyik legmegbízhatóbb embere volt, mára lényegében partvonalra került a Xabi Alonso-féle új érában. A klub nyitva hagyta előtte az ajtót, sőt – most már aktívan is ösztönzi a távozását.

A Defensa Central nevű spanyol Real Madrid-specialista portál információi szerint a klub úgy döntött, szabadon távozhat, ha talál magának új csapatot. Mendy eligazolását semmiféle feltételhez nem kötik, és a Real Madrid még arra is hajlandó, hogy lemondjon a játékjogáért járó átigazolási díjról.

A háttérben azonban több, egymást erősítő ok húzódik meg. Egyrészt Mendy már a tavaly nyáron hosszabbított – a klub hivatalos bejelentés nélkül –, mivel szerződése 2024-ben lejárt volna. A megegyezés azonban mostanra tehertétellé vált, különösen úgy, hogy a játékos jelenleg is sérüléssel bajlódik, ami nehézkessé teszi új klub keresését. Másrészt Xabi Alonso már világosan jelezte, hogy nem számol vele a jövőben.

Mendynek nincs jövője Madridban

A Defensa Central szerint a vezetőedző világossá tette: Mendy jobban tenné, ha új klubot keresne magának. Alonso olyan játékosokat preferál, mint Fran García vagy Carreras, akik dinamikusabb támadójátékra képesek a bal oldalon – ez pedig Mendy játékstílusával nem fér össze.

A francia védő ugyanakkor eddig nem mutatott hajlandóságot a távozásra. A cikk szerint közölte a klubbal, hogy nem kíván elmenni. Ez azonban a jelenlegi körülmények között aligha tartható álláspont, hiszen ha marad, valószínűleg harmadik számú opció lesz az idény során.

Carlo Ancelotti idejében még kirobbanthatatlan volt: a tapasztalt olasz szakvezető rendre kezdőként számolt vele, még akkor is, ha nem volt csúcsformában. „A védekezésben ő volt a legmegbízhatóbb ember a bal oldalon” – állította róla a korábbi edző. Ám az új edzői filozófia és a balhátvéd pozíció átalakuló szerepe világosan mutatja: Mendyre már nincs szükség Madridban.

Vádlottak padján a moszkvai mészárlás gyanúsítottjai, Putyin Ukrajnát vádolja

Az elkövetők automata fegyverekkel nyitottak tüzet a koncertre érkező emberekre, majd felgyújtották az épületet. A támadás az egyik legsúlyosabb civil áldozatokat követelő terrortámadás volt az orosz fővárosban a 2000-es évek eleje óta.

A vádlottak, akiket hétfőn fokozott biztonsági intézkedések közepette vezettek be a tárgyalóterembe, lehajtott fejjel ültek a vádlottak ketrecében. A négy fegyveres támadó – akiket a hatóságok szerint órákkal a vérengzés után fogtak el – mind tádzsik állampolgár, és a letartóztatásuk után a bíróságon is láthatóan megverten jelentek meg.

A támadásért az ISIL (más néven ISIS) afgán ága, az ISIS-K vállalta a felelősséget, amely korábban is hajtott végre hasonló brutalitással elkövetett akciókat Közép-Ázsiában és a közel-keleti térségben. Az elkövetők a közönségre nyitottak tüzet, miközben azok egy rockkoncertre várakoztak.

Ukrajnát gyanúsítja Putyin

Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint több más magas rangú orosz tisztségviselő Ukrajnát vádolta azzal, hogy köze volt a támadáshoz. A vádakat Kijev „vehemensen tagadta”.

Az Al Jazeera beszámolója szerint az orosz Nyomozó Bizottság – ami az ország legfőbb bűnügyi nyomozó hatósága – júniusban úgy fogalmazott: „a támadást az ukrán vezetés érdekében tervezték meg és hajtották végre, azzal a céllal, hogy destabilizálják az ország politikai helyzetét.” A hatóságok szerint a négy fegyveres megpróbált Ukrajna irányába menekülni a támadás után.

A per vádlottjai között vannak olyanok is, akiket azzal vádolnak, hogy logisztikai és szervezési segítséget nyújtottak a támadóknak. Hat további személy ellen – akik jelenleg is szökésben vannak – távollétükben emeltek vádat, amiért állítólag ők toborozták és képezték ki a négy fegyverest.

A történtek súlyossága az orosz közvélemény emlékezetébe idézte a 2002-es dubrovkai színházi túszdrámát, amikor csecsen fegyveresek mintegy 800 nézőt ejtettek foglyul, az orosz hadsereg pedig a túszmentő akció során altatógázt juttatott az épületbe, amely végül 129 túsz halálához vezetett – többségüket a gáz ölte meg.

A 2024-es terrortámadás tárgyalása várhatóan hónapokig eltart majd, miközben nemzetközi megfigyelők és emberi jogi szervezetek is szorosan követik az eseményeket, különösen a vádlottakkal való bánásmód, a bizonyítékok bemutatása és az ukrán vonal bizonyítottsága kapcsán.

Új korszak a hulladékkezelésben – ugrásszerűen nőtt a leadott újrahasznosítható anyagok mennyisége

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. hétfőn az MTI-vel közölte, hogy 2024-ben több mint kétszer annyi újrahasznosítható hulladékot adtak le a hulladékudvarokban, mint az előző évben. A társaság tájékoztatása szerint a körforgásos gazdaság egyik alappillére a szelektálható hulladékok elkülönített gyűjtése, melynek egyik leghatékonyabb terepe a hulladékudvarok rendszere. A hulladékudvarokban a lakosság által leadott anyagok jelentős része ugyanis alkalmas újrahasznosításra, így nem a szemétlerakókban végzi, hanem másodnyersanyagként új termékek alapanyagává válik.

A hulladékudvarok koordinációja 2023 óta tartozik a MOHU-hoz, és azóta több lépcsős fejlesztést is végrehajtottak, melyek közül a legfontosabb egy egységes, digitális hulladék-nyomonkövetési rendszer bevezetése volt. Ennek köszönhetően minden leadott hulladék nyilvántartásba kerül, biztosítva az átláthatóságot és az újrahasznosítási folyamat követhetőségét.

Már nemcsak papír és műanyag: szélesedik az elfogadott hulladékok köre

A MOHU közlése szerint a hulladékudvarokat lakóhelytől függetlenül minden magyarországi lakcímmel rendelkező lakos igénybe veheti, ráadásul a 10 ezer fő feletti településeken hosszabb nyitvatartási idő áll rendelkezésre. Az elfogadott hulladéktípusok köre is folyamatosan bővül: immár nemcsak papír, műanyag vagy üveg, hanem például használt sütőolaj, fa, bútor, textília és elektronikai eszközök is leadhatók.

A hasznosítható hulladékokat először előkezelő üzemekbe szállítják, ahol azokat megtisztítják, anyagfajta szerint szétválogatják, majd a megfelelő újrahasznosító üzemekbe küldik. Ott az anyagok új értelmet nyernek: a műanyagból például pulóverek vagy virágkaspók, míg a régi fa lomokból új bútorok is készülhetnek. A veszélyes hulladékok, mint a vegyszerek vagy akkumulátorok, szigorúan elkülönítetten kezelendők, mivel ezek speciális szállítást és ártalmatlanítást igényelnek.

A hulladékkezelési szokások változását a MOHU által megrendelt 2025-ös lakossági kutatás is alátámasztja, amelyből kiderül: sokan még mindig nem tudják pontosan, hogy melyik típusú hulladékot hová lehet leadni, illetve mit lehet egyáltalán újrahasznosítani. Pedig a legtöbb háztartásban rendszeresen keletkeznek olyan anyagok – például elromlott háztartási gépek, gumiabroncs, akkumulátor vagy vegyszermaradványok –, amelyek sem a kommunális kukába nem valók, sem nem hagyhatók elhagyatva.

Ennek ellenére egyre többen élnek a lehetőséggel: 2025 első félévében, egészen pontosan az év 28. hetéig, az értékkel bíró, újrahasznosítható hulladék mennyisége 138 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – hangsúlyozta a társaság.

A hulladékudvarok térnyerése, a digitális nyomonkövetés bevezetése és az elfogadott hulladéktípusok folyamatos bővítése nemcsak környezetvédelmi szempontból jelent előrelépést, hanem hozzájárul a fenntartható életmód erősítéséhez is. A MOHU szerint a cél az, hogy a lakosság minél szélesebb körben megértse: minden egyes szelektíven leadott hulladék egy újabb lépés a jövő felé.

Liner/MTI

Putyin zöld jelzést adott az egyik legújabb pusztító fegyverére

A fejleményeket Alekszandr Makszimcev vezérezredes, az Orosz Légierő vezérkari főnöke és első helyettes főparancsnoka jelentette be „Az állami védelmi megrendelésnek megfelelően a Légierő évente kapja meg a korszerűsített és modern fegyverrendszereket. Az ötödik generációs Su-57 repülőgépek szállításának üteme gyorsul, akárcsak a korszerű csapásmérő rendszereké és a hiperszonikus fegyvereké.”

A hírt követően nemzetközi biztonságpolitikai fórumokon is élénk figyelem övezte a fejlesztést, különösen mivel a hiperszonikus fegyverek és a lopakodó technológia kombinációja újfajta fenyegetést jelenthet az ellenséges haditengerészeti és szárazföldi célpontokra nézve. A Military Watch Magazine elemzése szerint bár a konkrét rakétatípus megnevezését nem hozták nyilvánosságra, szakértők úgy vélik, egy, a haditengerészet által már használt Zirkon hiperszonikus robotrepülőgép légi indítású változatáról lehet szó. A Zirkon rakéta, amely jelenleg orosz hadihajókról és tengeralattjárókról kerül bevetésre, rendkívül nagy sebességgel – a hangsebesség többszörösével – képes célba venni stratégiai fontosságú objektumokat.

A Su-57 ilyen képességekkel való felszerelése alapjaiban változtathatja meg az orosz légierő csapásmérő potenciálját, akár Ukrajnában, ahol évek óta háború dúl a két ország között. Az ötödik generációs vadászgép hosszú hatótávolsága, alacsony észlelhetősége és fejlett fedélzeti rendszerei lehetővé teszik, hogy a hiperszonikus fegyverek révén akár több ezer kilométerről is célba vegyenek stratégiai fontosságú célpontokat.

A félelmetes Su-57-es

A Military Watch Magazine korábbi, 2023 októberében megjelent riportja szerint a Su-57-be már akkor integráltak egy új fejlesztésű, rendkívül hosszú hatótávolságú manőverező robotrepülőgépet, amely a Kh–101/102 típusú rakéták alapján készült. Bár az új rakéta kompaktabb kivitelű, megtartotta elődje kb. 3500 kilométeres hatótávolságát. Ezt az új tervezési megoldások – például a lehajtható szárnyak, az optimalizált belső szerkezet, valamint az új, kis méretű sugárhajtómű – tették lehetővé.

A technológiai áttörés nemcsak az orosz hadsereg képességeit növeli meg, hanem az exportpiacon is stratégiai előnyt jelenthet. Ugyanis reális lehetőségként merült fel, hogy a Su-57 számára kifejlesztett hiperszonikus rakéták egy része más orosz harci repülőgépekre – például a Sz–35S-re vagy a MiG–31K/I típusokra – is integrálható legyen. A TASZSZ szerint a Su-35S vadászgépek például már elkezdték rendszeresíteni az új R-77M légiharc-rakétát, amely korábban a Su-57 elsődleges fegyverének számított. A kompatibilitás növelése nemcsak a harci kapacitásokat erősíti, hanem az esetleges külföldi megrendelések esélyét is javítja.

Külön említést érdemel a MiG-31K/I típus, amely eddig már többször is bevetette a Kh-47M2 Kinzsal típusú ballisztikus rakétát, és a hírek szerint a Zirkon rakéta légi indítású verzióját is ezen géptípuson keresztül tervezik bevetni. Mivel a Zirkon légi változata kisebb méretű, az adott repülőgépek egy bevetés során akár több rakétát is hordozhatnak és indíthatnak – ez jelentős taktikai előnyt biztosíthat gyors és precíz csapásmérés esetén.

Összességében elmondható, hogy a Su–57 hiperszonikus fegyverekkel való felszerelése nem csupán technológiai fejlesztés, hanem stratégiai jelentőségű lépés is, ami újabb fejezetet nyithat a légi hadviselés történetében. Miközben a Nyugat elsősorban az amerikai F-35 és a kínai J-20 programokra koncentrál, a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszország csendben, de következetesen halad előre a saját fejlesztési útján – immár hiperszonikus sebességgel.

Guardiola új álomigazolása, 100 millió eurót ajánlana érte a Manchester City

A portugál szélső Pep Guardiola kívánságlistájának élére került, aki a 2025-ös szezon előtt újabb dinamizmust szeretne adni a támadósorának. A Fichajes szerint a Manchester City vezetősége hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni, hogy megszerezze a Serie A egyik legizgalmasabb játékosát. A manchesteriek akár 100 millió eurót is kifizethetnek a játékosért.

Rafael Leao az elmúlt szezonokban meghatározó alakja lett az AC Milannak, fizikai ereje, gyorsasága és képessége a védelmi vonalak áttörésére több európai élklub figyelmét is felkeltette. Guardiola szerint azonban a portugál támadó lehet az, aki képes új lendületet vinni a City játékába, különösen azok után, hogy a keretben több változás is várható a nyár folyamán.

A milánói klub ugyan nem kíván megválni egyik legértékesebb játékosától, de a City pénzügyi erejét nehéz lesz figyelmen kívül hagyni. A San Siróban nem szeretnék elveszíteni legnagyobb értéküket, de tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen ajánlatot nehéz lenne visszautasítani.

Leao hivatalosan még nem nyilatkozott arról, hogy távozni kívánna a Milanból, azonban szakértők szerint Guardiola szakmai munkája, valamint a Premier League kihívásai komoly vonzerőt jelenthetnek a számára. A Citynél úgy vélik, hogy a portugál játékstílusa kiválóan illeszkedne az angol bajnokság tempójához.

A Milan állítólag már elkezdett alternatívákat keresni arra az esetre, ha mégis bekövetkezne a transzfer. Közben Angliában egyre nagyobb az optimizmus, hogy Leao lesz a következő nagy név, aki a Premier League-be igazol.

Manipulált információkat kaphat Trump az ukrajnai háborúról

„Az a tény, hogy az USA kijevi nagykövetségén gyakorlatilag változatlan maradt a kulcspozíciókban dolgozók köre, komoly problémákat vet fel az elnöki tájékozódás hitelességével kapcsolatban” – írta Azarov Telegram-csatornáján. Hangsúlyozta, bár Trump leváltotta az előző nagykövetet, Bridget Brinket – aki Joe Biden elnöksége alatt, 2022 áprilisában került a posztra –, a diplomáciai misszió kulcsembereit továbbra is a Biden-kormányzat választottjai adják.

„Tudván, hogy a nagykövetség anti-trumpista és a Biden-csapat által lett kialakítva, legalább a kulcspozíciókban dolgozókat lecseréltem volna, de a teljes személyzet változatlan maradt. Innen mennek napi jelentések Trumpnak, valamint áttekintések az aktuális helyzetről” – hangsúlyozta Azarov.

A volt miniszterelnök szerint az ilyen jelentések minősége, megbízhatósága és objektivitása erősen megkérdőjelezhető. „Ha Trump ezeket olvassa, vagy részleteket kap belőlük, akkor érthető, hogy a hangulata változhat. Nagyon nehéz elvárni, hogy objektív és megbízható információk álljanak a rendelkezésére az ukrajnai történésekről” – tette hozzá.

A TASZSZ megemlíti, Trump 2025 áprilisának elején fogadta el Bridget Brink lemondását, ugyanakkor új nagykövetet csak a szenátus jóváhagyásával lehet kinevezni. Május 1-jén az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy ideiglenesen Julie Davis tölti be az ügyvivői pozíciót Kijevben, aki néhány nappal később meg is érkezett Ukrajnába.

Trump ukrajnai retorikája

Trump választási kampánya során határozottan azt állította, hogy rövid időn belül véget tud vetni az ukrajnai konfliktusnak. Beiktatását követően felülvizsgálatot rendelt el az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásokkal kapcsolatban, emellett Volodimir Zelenszkijt diktátornak nevezte, rámutatva az ukrán elnök alacsony népszerűségi mutatóira is.

A nyilatkozatok hangneme azonban fokozatosan megváltozott. Július 14-én Trump még arról beszélt, hogy 50 napos határidőt szab egy orosz-ukrán megállapodás elérésére, és azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben 100%-os kereskedelmi vámokat vezet be Moszkvával és partnereivel szemben. Július 29-én már csalódottságának adott hangot Oroszországgal és a rendezés előrehaladásával kapcsolatban, így a határidőt 10 napra rövidítette le. Ugyanakkor elismerte: „Moszkva tudja, hogyan kell sikeresen kezelni a szankciókat.”

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova szerint Trump fenyegetései nem segítik elő Moszkva és Washington kapcsolatainak normalizálását. Úgy fogalmazott: „A washingtoni nyilatkozatok közti különbségek milliméteres mérése kontraproduktív.”

A kialakult helyzet azt mutatja, hogy az amerikai elnök információs csatornáinak tisztasága stratégiai jelentőségű, különösen akkor, amikor a világpolitika egyik legforróbb konfliktusáról van szó. Azarov szerint mindaddig, amíg Trump a Biden-adminisztráció által hátrahagyott diplomaták beszámolóira hagyatkozik, érdemi és tárgyilagos döntések meghozatala nehezen várható el.