Öt mentős vesztette életét a Noru szupertájfun után a Fülöp-szigeteken
A brutális erejű vihar 170 kilométer/órás széllökésekkel söpört végig a Fülöp-szigeteken, pusztító áradásokat generálva, s áramkimaradásokat okozva az ország nagy részén; s több ezer ember kényszerült otthona elhagyására.
Mellig érő vízben gyalogolnak férfiak a Fülöp-szigeteki San Miguel városban 2022. szeptember 26-án, miután a 195 km/órás széllel érkező Noru tájfun lecsapott a térségre. A Fülöp-szigeteki hatóságok megkezdték a lakosság evakuálását a part menti területekről.
MTI/EPA/Rolex Dela Pena
A Guardian értesülései szerint öt mentős vesztette életét a Fülöp-szigeteken, miután a Noru szpertájfun végigsöpört az ország északi részén. A szupertájfun áradásokat indított útjára, valamint áramkimaradásokat okozott: a Noru olyan erővel csapott le a Fülöp-szigetekre, hogy a tisztviselők a fővárosban és a peremvidéki tartományokban kénytelenek voltak elrendelni az oktatás és a kormányzati munka felfüggesztését.
Az idei év legerősebb tájfunja nem sokkal vasárnap sötétedés előtt érte el a partvidéket a Quezon tartománybeli Burdeos városánál, s bár az éjszaka folyamán némiképp enyhült, amikor Luzon régión söpört végig, a lakosok ezreit kellett ideiglenes szállásokra szállítani.
Daniel Fernando, a Manilától északra fekvő Bulacan tartomány kormányzója megosztotta, hogy öt mentős életét vesztette, amikor egy csónakkal megpróbáltak segíteni az árvízben rekedt lakosoknak, majd egy felázott fal leomolva rájuk dőlt, ők pedig az elsődleges információk szerint belefulladtak a vízbe.
Egy rádióinterjúban Fernando úgy fogalmazott, „igazi hősök” voltak azok a mentősök, akik életmentés közben vesztették életüket az országot sújtó tájfun közepette. A tisztviselők beszámolója szerint Quezon tartomány Polillo szigetén pedig egy férfi megsérült, miután leesett háza tetejéről, amikor menekülni próbált.
A legfrissebb hivatalos közlés szerint csak Quezon tartományban több mint 17 ezer embert telepítettek ki otthonaikból, s ideiglenes szállásokra szállították őket, főként a szökőárak, áradások és földcsuszamlások által leginkább érintett és jelenleg a legmagasabb szinten veszélyeztetett területekről.
Manilában több mint 3000 embert evakuáltak otthonaikból és biztonságos helyre szállították őket, miután Manilát az éjszaka folyamán elérte a heves szél és az esőzés. A szupertájfun miatt hétfőn elővigyázatosságból felfüggesztették az oktatást és a kormányzati munkát is a peremvidéken, valamint a fővárosban.
A szupertáfjun által sújtott északi Aurora és Nueva Ecija tartományok lakosai teljes mértékben áram nélkül maradtak hétfőn, ám az energiaügyi miniszter hétfői közlése szerint már javában folynak a munkálatok az áramellátás helyreállítására. Ferdinand Marcos elnök a helyi televízióban is közvetített találkozón méltatta a tisztviselőket, amiért gyorsan reagáltak és elővigyázatosságból több ezer embert evakuáltak.
Az elnök hangsúlyozta, noha a Noru ereje potenciálisan katasztrofális, a tisztviselők gyors reakciójának köszönhetően nem volt sok áldozata a szupertájfunnak. Vicente Malano, az ország meteorológiai szolgálatának vezetője vasárnap úgy fogalmazott, a Noru „robbanásszerű erősödésen ment keresztül”, amikor a Csendes-óceán felett járt, közvetlenül azelőtt, hogy elérte a Fülöp-szigeteket: szombaton 85 km/órás széllökésekkel köszöntött be, majd alig 24 óra leforgása alatt szupertájfunná nőtte ki magát, akkor már tartósan 195 km/órás széllökésekkel, majd vasárnap este, a vihar csúcspontján 240 km/órás széllökésekkel pusztított.
