Oroszország olyan kazettás bombákat vetett be, amelyek 350 méteres körzetben szóródtak szét a civil területeken
Az Airwars robbanófegyvereket ellenőrző szervezete szerint az egyik legfrissebb vizsgálat rávilágít arra, hogy egyetlen csapás mekkora kárt és szenvedést tud okozni.
Földbe fúródott orosz kazettás bomba a Harkiv-Pjatyihatki temetõben 2022. március 23-án. A temetõben a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/PAP/Andrzej LangeA nemrégiben közzétett jelentés egy harkovi kórház és véradóközpont elleni támadást vizsgált meg, amely legalább egy ember halálát okozta, emellett 26 darab, 350 méteres körzetben elhelyezkedő becsapódási pontot dokumentáltak.
Egyes szakértők szerint ez arra utal, hogy Oroszország a „normálnál” jóval nagyobb magasságban robbantja fel a kazettás bombákat, amelyek így „válogatás nélkül”, elszórtan hullanak le a célpontra, köztük civil területekre – derül ki a Guardian cikkéből.
Emily Tripp, az Airwars igazgatója szerint köztudott, hogy ezek a katonai eszközök mire képesek valójában, azonban a legfrissebb vizsgálat bebizonyítja, hogy egyetlen csapás mekkora kárt és szenvedést tud okozni, kiemelve, hogy akár 350 méteres körzetben is bevethetők.
2008. május 30-án Dublinban 107 állam fogadta el a kazettás lőszerek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt, amely a fegyver alkalmazását, gyártását, készleten tartását, illetve más államoknak való átadását is megtiltja, azonban az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna nem írta alá.
