Oroszország gyakorlatilag világéllovas a szankcionált országok listáján, még Iránnal is több alkalommal szankcionálták őket. A Kreml állítja, a szankciók csak a nyugati kollégáikat károsítják, azonban a tisztviselők és propagandisták egyre nehezebben tudják megmagyarázni, mi történik az orosz gazdaságban a szankciók hatására.
Vlagyimir Putyin még június 17-én is arról beszélt, hogy az ország ellen kiszabott szankciók elbuktak, a Kremlnek semmi felelőssége nincs ebben. Ugyanezen a napon viszont már a Sberbank vezetője arról beszélt, hogy akár egy évtizedbe telhet, mire az orosz gazdaság az invázió előtti szintre visszatér.
Az ország importjainak és exportjainak legalább felét érintik a szankciók, az infláció már 17 százalék és folyamatosan növekszik, a GDP pedig 8-30 százalékkal eshet vissza – idézte az Universul. Nyilvánvalóan a Nyugat és az USA is megérzi valamelyest a szankciókat, amely mondatokat az orosz propagandisták előszeretettel mutogatnak.
A kemény valóság azonban egyre inkább kezd szembetűnő lenni – fogalmazott Kirillova. Amíg a Krím annektálása miatt kisebb szankciókat vetettek csak ki a Kreml ellen, Oroszország azon dolgozott, hogy helyettesítse a kieső termékeket, akár legális vagy illegálisan. Andrej Klisas, az orosz Alkotmányos és Államépítési Tanácsi Bizottságának elnöke is elismerte ezt:
Natalija Zubarevics, a Moszkvai Állami Egyetem közgazdász-professzora egyetértett ebben, szerinte jelenleg egyes termékeket most lehetetlen helyettesíteni. Rámutatott az autóiparra, amely jelentősen függött eddig az importoktól – most már ott tartunk, hogy a külföldről importált autók karbantartása mintegy lehetetlenné vált.
Zubarevics kiemelte, hogy még a saját helyi fodrászát is érintik a szankciók, már nála sem lehetett bármilyen színű hajfestéket választani, mert az importtilalom miatt nem tudtak szerezni utánpótlást. A kisebb szolgáltatószektori vállalatok, különösen a fitness-szolgáltatók és a vendéglátók pedig az összeomlás szélén állnak.
Vannak olyan létfontosságú ipari szektorok, amelyek európai és amerikai importok nélkül megszűnnek létezni. Példának az összeszerelő ipart lehet itt felhozni, amelynél 46 százalékot ér el az importalkatrészek aránya, máshol ez azonban meghaladja az 50 százalékot.
A gyógyszeriparban sem sokkal jobb a helyzet: 2021-ben az oroszországi gyógyszerek 67 százalékát importálták, még az orosz gyógyszerekhez használt összetevőket és gyártóberendezéseket is külföldről hozták be – Zubarevics szerint például az alapanyagok 80-85 százaléka érkezett külföldről.
Ez a helyzet azonban számos más szektorban is, csak még drasztikusabban: az autóalkatrészek 95 százaléka, a gyermekjátékok 92 százaléka, a cipők 87 százaléka, a telekommunikációs eszközök 86 százaléka, a parfümök, kozmetikumok, tisztítószerek 57 százaléka import volt.
Nem véletlen, hogy már az oroszbarát felületeken is egyre többször jelenik meg az orosz gazdaság valósága, amely kegyetlenül megmutatta, mennyire fájnak a szankciók Oroszországnak. Még az olaj- és gázszektor, amitől a Nyugat erősen függ, a berendezések tekintetében erősen függ a külföldi importtól. Meg lehet akár említeni a technológiai szektort is, ahol a szakértők szerint 10-15 éves lemaradásban van az orosz gazdaság a Nyugathoz képest.
Mindennél beszédesebb, hogy az egyik fontos orosz gazdaságelemző-központ, a Valdaj Tárgyalási Klub a legutóbbi publikációjában nyomatékosan felhívja Oroszország figyelmét, hogy ne tegyen le a nyugati gazdasági praktikákról és ne térjen vissza a szovjet modellre:
Júniusban pedig a Vzgliad nevű gazdasági lap ismerte be, hogy az orosz autóipar rendkívül súlyos problémákkal küzd, teljesen összeomlottak az új autóeladások Oroszországban, amely olyan mértéket ölt, amelyet még a válság évében sem, csak 1998-ban volt ehhez fogható.
A szakértők nézetüktől függetlenül azonban egyetértenek abban, hogy ez a helyzet az átlagos orosz embereket fogja a legsúlyosabban érinteni, ez pedig a Kremlt és az orosz hatóságokat a legkevésbé sem fogja érdekelni, mint ahogyan eddig sem tette.