Orosz-ukrán konfliktus: ezek voltak a mai nap legfontosabb történései

Oroszország bejelentette, hogy hajlandó kivonni csapatait Ukrajna határainak közeléből, ám Kijev és a Nyugat is arra figyelmeztetett, kezeljük fenntartással e kijelentést, ugyanis nem tudni, hogy valójában mit fog tenni Moszkva.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője ma kiállt a nyilvánosság elé, ám arról egyáltalán nem tett említést, hogy pontosan hány csapatot terveznek kivonni. Nyugati elemzők és tisztviselők becslései szerint az orosz szárazföldi erők több mint 60 százaléka állomásozik jelenleg is Ukrajna határainál, egyes egységeket pedig Oroszország keleti feléről vezényeltek át.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy az orosz csapatok megkezdték volna a kivonulást és elvitték volna katonai felszereléseiket az ukrán határ közeléből.

A NATO főtitkárának kijelentésére Boris Johnson, brit miniszterelnök is megerősítette, hogy a brit kormány olyan értesülésekkel rendelkezik, melyek „nem túl biztatóak”, információik szerint ugyanis Ukrajna közelében orosz katonai mobilkórházakat állítottak fel, ami „kizárólag egy invázióra való felkészülésként értelmezhető”.

Az orosz kormány eközben nyíltan gúnyolódott a nyugati aggodalmakon, miszerint az oroszok inváziót akarnak Ukrajnában, Putyin pedig közölte, „nem elégséges” a Nyugat biztosítéka arra vonatkozóan, hogy Ukrajna nem a közeljövőben tervez csatlakozni a NATO-hoz.

Putyin nem sokkal azután szólalt meg, hogy véget ért a több mint 3 órás megbeszélése Olaf Scholz német kancellárral, ahol Putyin ismételten azt állította, hogy Kelet-Ukrajna két szakadár régiójában folyamatos „emberi jogi jogsértések” történnek.

Az orosz Duma felszólította Putyint, hogy ismerje el függetlenként az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki régió „népköztársaságait”, mire a nyugati vezetők – köztük a NATO részéről Stoltenberg, az EU részéről pedig Josep Borrell külügyi vezető – arra figyelmeztettek, hogy ezzel mind a nemzetközi jogot, mind pedig Ukrajna szuverenitását is megsértenék.

Scholz a Putyinnal folytatott tárgyalásán megismételte korábbi álláspontját, miszerint Alekszej Navalnij elítélése nem áll összhangban a jogállamisággal. Navalnij ellen ugyanis egy újabb eljárás indult, habár a legtöbben úgy vélik, ezek ismét csupán koholt vádak: állítólag több millió dollárnyi összeget lopott el alapítványoktól, mely miatt akár további 15 év börtönre is ítélhetik.