Még ha Ukrajna és Oroszország békemegállapodást is köt, nem biztos, hogy a Nyugat azt elfogadja
Miközben Vlagyimir Putyin szavai alapján egyre inkább távolinak tűnik a békemegállapodás, még akkor sem biztos, hogy ez sikerrel járna, ha sikerül is egyezségre jutnia az orosz és az ukrán delegációknak.
Légitámadásban megsemmisült lakóház Donyeckben 2022. március 30-án.
MTI/AP/Alekszej Alekszandrov
Habár Ukrajna nyugati szövetségesei jelezték, tiszteletben fogják tartani Kijev bármilyen jellegű megállapodását a háborút lezáró egyezségeket illetően, amikor a globális biztonság is érintett, limitjei lehetnek annak, hogy a NATO milyen kompromisszumokra hajlandó – írja az iNews.
Alexander Vershbow, a NATO korábbi főtitkárhelyettese közölte, az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel nehezebb lehet a végleges egyezség, mivel nem akarnak olyan megállapodást, amit nem lehet megfelelően implementálni:
„Amennyiben az ukránok olyan megállapodást fogadnak el, amelyben feladják egyes területeiket, az talán Ukrajna számára megfelelő lehet – attól függően, mit kapnak ezért cserébe -, de meglehetősen rossz precedens állítana, mert legitimálná, hogy erőszakkal és brutális hadjáratokkal meg lehet változtatni a határokat”
Mint az iNews megjegyzi, feltehetően Lengyelország, a balti államok, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kevésbé lennének kompromisszumra hajlandóan ezt illetően, nem engednék ugyanis, hogy Putyin profitáljon az agressziójából.
Az is erősen kérdéses, hogy amennyiben ténylegesen békemegállapodást köt egymással Ukrajna és Oroszország, akkor az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió milyen gyorsan oldaná fel a bénító gazdasági szankciókat.
Ez ráadásul azt is előrevetíti, hogy a NATO-n belül kialakulna egy törésvonal: Franciaország, Németország vagy Olaszország hamarabb belemenne egy ilyen jellegű alkuba, mint a kelet-európai országok, amelyek tapasztalták a szovjet agressziót.
Matthew Burrows és Robert Manning, az Atlantic Council szerzői egy forgatókönyvet is elképzeltek erre: amennyiben egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon a harcmezőn és a békemegállapodásra sem sikerül jutni, akkor Párizs és Berlin léphet.
Forgatókönyvük szerint Németország és Franciaország megpróbálhat egy új megállapodást tető alá hozni, amely Ausztriához hasonló semlegességet deklarálná Ukrajnának. Bár a teljes megállapodás során a Donyec-medence és a Krím-félsziget hovatartozása továbbra is probléma lenne, legalább egy tűzszünetet ki tudnának belőle hozni.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és a balti államok azonban Burrows és Manning szerint nagyon nem lennének azzal elégedettek, hogy az agresszió miatt Oroszországot nem büntették meg kellő mértékben, ezért nem lesznek hajlandók feloldani a gazdasági szankciókat.
Oroszország ezért még inkább keletre fog fordulni, szorosabbra fűzi a szövetséget és elindul egy „dupla-Hidegháború”. Ennek egyik megnyilvánulása pedig az lesz, hogy Kijev és Moszkva között egy fagyott konfliktus lesz, mintsem egy lezárt.
Ez viszont csak egy forgatókönyv a sok közül, egyelőre az a nagy kérdés, hogy a Donyec-medencében hogyan fognak alakulni az események az előttünk álló napokban, mivel nagy ostromra számítanak az ukránok a térségben.
