Mostanra pedig már számos olyan propagandavideó kezdett el terjedni az orosz médiában, amely megfelel ennek a leírásnak, ugyanis olyan felvételeket tartalmaznak, amelyeket Ukrajna lejáratására lehet felhasználni.

A videók állítólagos szándéka az lett volna, hogy „lerántsák a leplet” Donyeck és Luhanszk ellen intézett ukrán támadásokról, amelyre hivatkozva evakuációt is elrendeltek a szakadárvezérek. Dimitrij Peskov, a Kreml szóvivője még ezek kapcsán jelezte is, hogy amennyiben Ukrajna folytatja ezen tevékenységét, annak „helyrehozhatatlan következményei” lesznek. Soron kívül Donald Trump ismét felhívta Orbán Viktort

Manipulált videó az állítólagos vegyi fegyveres támadásról

A donyecki felkelők vezetői még pénteken osztottak meg egy videót, amelyen állítólag az ukrán hadsereg megpróbált felrobbantani egy mérgező kloringázt tároló létesítményt Horlivka városában. A TASS és a RIA Novosti is beszámoltak a felvételről, mindkét orosz hírügynökség úgy, hogy az ukrán fel akarták robbantani a klorintárolót, de nem sikerült.

Eliot Higgins, a Bellingcat oknyomozó portál alapítója ennek kapcsán jelezte, hogy az incidensről készült videót állítólag egy lengyel szabotőr testkamerája vette fel, azonban a metaadatok alapján egyértelműen kiderült, hogy valami nem stimmel a felvétel körülményeivel.

NE HAGYD KI

Európa

Orbán Viktor: Ha Putyin mond valamit, annak következménye van

Higgins szerint ugyanis annak ellenére, hogy február 18-án osztották meg a donyeckiek a videót, a metaadatok alapján kiderült, hogy február 8-án készítették el a felvételt, a projektmappát pedig még február 4-én hozták létre.

A metaadatokból tovább kiderült az is, hogy a felvételt készítők különböző videókból és hangfelvételekből vágták össze az állítólagos támadásról szóló videót, az egyik hanganyagot például egy finn katonai lőtéren készült felvételből vághatták ki.

Az ukrán hírszerzés már korábban is figyelmeztetett arra, hogy Horlivka városa lehet a színhelye az orosz lejáratási kísérletnek, mivel több vegyi anyagot is tárolnak a környéken. A felvétel alapján pedig úgy tűnik, bejött a jóslata az ukrán oldalnak.

A napokkal korábban felvett vészhelyzet

Mint arról mi is beszámoltunk, pénteken a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság vezetője is közzétett egy videót, amelyben vészhelyzetre hivatkozva elrendelték a szakadár területeken élők evakuálását Oroszországba.

A lázadóvezetők arra hivatkoztak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napokon belül parancsba adhatja, hogy a hadsereg indítson offenzívát a szakadár területek ellen, ezért a civil lakosság életének védelme érdekében evakuálni kell.

Szintén a metaadatok alapján azonban kiderült, hogy a február 18-án közzétett videók szintén nem azon a napon, hanem még február 16-án készültek. Ez pedig alapvetően kétségbe vonja a vészhelyzet súlyosságát.

A számtalan kérdést felvető felrobbantott autó

Szintén pénteken számoltak be arról a donyecki vezetők, hogy felrobbantottak egy autót az egyik fontos kormányépület előtt, amely mint kiderült, a donyecki rendőrvezető, Denisz Sinenkov autója volt.

Az Egyesült Államok Oroszországot vádolta meg a robbantás elkövetésével, míg a szakadárok az ukrán hatóságokat sejtették az akció mögött. Egy fehérorosz újságíró azonban észrevette, hogy ez sem teljesen úgy történt, ahogy a donyeckiek állítják.

Tadeusz Giczan ugyanis két fényképet töltött fel, az egyiken a felrobbantott UAZ Patriot típusú jeep látható, a másikon pedig egy közelmúltban készült kép Sinenkov autójáról, amelyen látszik, hogy egy sokkal újabb modell, mint amit felrobbantottak.

Egyedül a rendszámtábla egyezett meg, amit feltehetően átszereltek a szakadárok a robbantás miatt. Maga az autó szerkezete azonban egyértelműen régebbi, vagyis nem olyan értékes, amit Giczan is kiemelt:

A meghiúsított hídrobbantás

A luhanszki hatóságok arról számoltak be a hétvége folyamán, hogy meghiúsítottak egy hídrobbantási kísérletet, amely a nők és gyermekek evakuálását nehezítette volna meg, valamint potenciális több tucat emberéletet követelt volna.

Mint fogalmaztak, találtak egy robbanószerekkel megtöltött autót Szamszonovka falujának közelében, amelyben 200 kilogramm TNT-nek megfelelő robbanóanyagot és egy távirányítót is találtak. Még egy videót is közzétettek, melyen látszik, hogy egy autót vontatnak el egy vasúti híd alól.

Alec Luhn, a Daily Telegraph korábbi újságírója azonban megvizsgálta a videó metaadatait, melyből kiderült, hogy még 2019-ben készítették a felvételt. Vannak azonban eltérések a két videó között, amire visszavezette az eredetet, például a téli körülmények.

Már hónapok óta terjednek a pletykák

Az Egyesült Államok már hetek óta figyelmeztet arra, hogy Oroszország ürügyet próbál kreálni az Ukrajna elleni invázió legitimálására, amelyhez a propaganda minden eszközét felhasználják. Egy kutatás pedig most alátámasztotta, hogy ennek az előkészületei régóta zajlanak.

A Sydney Morning Herald beszámolója szerint az ukrán biztonsági ügyekkel kiemelten foglalkozó Európai Szakértői Társulás új tanulmányban közölte, hogy október óta komoly álhírkampány folyik Ukrajna ellen, amelyet az orosz média felhasználhat az invázió legitimálására.

A tanulmány szerint nagyon sok pletyka ismeretlen Telegram-csatornákon indult el, amelyet később orosz tisztviselők juttattak el a nagyközönséghez, illetve történt ez fordítva is, hogy tisztviselők álhíreit juttatták el szélesebb körbe a Telegram-fiókokon keresztül.

Az egyik ilyen megalapozatlan pletyka, hogy Ukrajna vegyi fegyveres támadást akar indítani a lázadók kezében lévő területek ellen. Ez Szergej Szojgu védelmi miniszter egy nyilatkozatából indult útjának és az orosz média segítségével erősödött fel:

December 21-én Szojgu bejelentette, hogy Ukrajna támadást készít elő a szakadárok kezében lévő területeken ellen. Másnap az állami RIA Novosti hírügynökség közzétett egy beszámolót, amely mindenféle bizonyíték nélkül állította, hogy az USA vegyi fegyvereket adott át Ukrajnának. Januárban és februárban pedig már elterjedt az orosz médiában és a Telegramon, hogy vegyi fegyverek vannak Ukrajna területén, amelyet fel is fognak használni

Hasonlóan gyorsan terjedt el az az álhír is, hogy az ukrán hadsereg támadást tervez indítani a Donyec-medencében lévő szakadárok ellen, méghozzá amerikai, brit és lengyel zsoldosok felhasználásával.

Ezt a pletykát is az orosz állami média indította el, de villámgyorsan végigsöpört a Facebookon és a YouTube-on is. „Az ukrán emberek Anya Oroszországra várnak, hogy kishúgukat kiszabadítsa a nácik és a belügyminisztérium fogsága alól” – fogalmazott az egyik legnépszerűbb komment.

A harmadik narratíva pedig az ukrán atomerőműveket helyezte a középpontba: az orosz állami média azt kezdte el terjeszteni, hogy Ukrajna jelentősen túlbecsüli a saját áramellátási képességeit, nem fogják tudni biztosítani maguknak az energiát, így még nem tudnak lekapcsolódni az orosz-belorusz áramhálózatról.

A másik álhír, amely ennek kapcsán terjedni kezdett, hogy a nyugati hatalmak támadást fognak indítani az egyik ukrán atomerőmű ellen, amit majd Oroszországra fognak kenni. Február 12-én egy 15 ezer követővel rendelkező Telegram-csatorna kezdte el terjeszteni, a brit különleges légierő fog rátámadni az egyik ukrán erőműre.

Három nappal később, február 15-én Alekszander Kotsz orosz háborús tudósító pedig azt fejtegette, hogy Kijev már az amerikaiak segítségét kérte, hogyan kezeljenek egy radioaktív katasztrófát. Kotsz szerint ugyanis Ukrajna támadást akar indítani az egyik erőműve ellen, majd azt fogja állítani, hogy ez orosz terrortámadás volt – ezt a bejegyzést pedig már 84 ezernél is többen látták.

Felpörgött a hibrid háború

Az álhírek mellett a kibertámadások is komoly szerepet kezdenek kapni, a múlt hét folyamán például a védelmi minisztérium és a két legnagyobb ukrán bank, a PrivatBank és a JSC Oschadbank szervereit bénították meg a Kreml hackerei egy DdoS támadás keretében.

Margarete Klein, a német SWP intézet kutatója a Deutsche Welle megkeresésére elmondta, hogy az ilyen hibrid háborúk során nem a katonai akciókra helyeződik a hangsúly, hanem éppen a nem katonai destabilizációs cselekedetekre.

Klein szerint Oroszország most az a taktikája, hogy a lehető legnagyobb nyomást helyezze Ukrajnára és az ukrán lakosokra azzal a céllal, hogy az oroszbarát útra tereljék vissza az ország vezetését. A másik célja Oroszországnak az úgynevezett „Ukrajna-fáradtság” kreálása lehet, amelynek keretében konstans körforgásba taszítaná a nyugati országokat, vagyis növelik a feszültséget, majd de-eszkalálnak, majd újra növelik a feszültséget és így tovább.

A szakértő kifejtette, hogy ennek az egyik célja az lehet, hogy olyan érzést keltsenek, mintha az amerikai vezetés paranoiás lenne és szó nincs arról, hogy Ukrajna ellen támadás készülődne. Klein szerint ennek a megnyilvánulása a bizonyos csapatok kivonása volt, azonban ezek még nem valós visszavonulás, mert csak az ukrán határhoz közeli állandó bevetési helyekre vonultak vissza néhányan.

Vlagyimir Putyin célja ezzel a hibrid hadakozással az lehet, hogy a nyugati orientáció visszaszorítása érdekében aláássa Ukrajna gazdaságát, ugyanis Kijev és a nyugat-európai országok között a kereskedelem is jelentősen nőtt.

Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy Oroszországnak mik a céljai Ukrajnával, de az elmúlt idők eseményei alátámasztották, hogy a feszültséget most már robbanáshoz közeli állapotig feszítették, amelynek könnyen katasztrófa lehet a vége.