A Nature Aging folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis két konkrét életkorban – 44 és 60 évesen – zajlanak le a legnagyobb molekuláris változások, amik az egész szervezet működésére hatással vannak. A kutatók több mint 135 000 biológiai markert követtek nyomon 108 résztvevőnél, és arra jutottak, hogy az öregedéssel összefüggő molekulák 81%-a nem lineárisan, hanem hirtelen, ugrásszerűen változik.

A Stanford School of Medicine genetikai tanszékének vezetője, Dr. Michael Snyder: „A magas testtömegindex (BMI) és a magas vérnyomás a demencia közvetlen okai. A megemelkedett BMI és a magas vérnyomás kezelése és megelőzése kiaknázatlan lehetőséget jelent a demencia megelőzésében.”

A kutatás azonban nemcsak a demenciával kapcsolatos összefüggésekre világított rá, hanem arra is, hogy az öregedés nem egy folyamatos lejtmenet, hanem két markáns „molekuláris töréspont” jellemzi, amelyeknél a szervezet működése látványosan átalakul – írja a cikkében a WalesOnline.

Mi történik 44 és 60 évesen?

A tanulmány szerint ezekben az életkorokban olyan funkciók változnak meg hirtelen, mint: az alkohol- és koffeinlebontás képessége, az anyagcsere működése, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, az immunrendszer teljesítménye.

A kutatók szerint a jelenség hátterében életmódbeli tényezők is állhatnak: a középkorúak körében gyakoribb az alkoholfogyasztás, a stressz, és az alvásminőség is romlik, ami tovább terheli a szervezetet.

A közösségi média felhasználói is megerősítik a tapasztalatot

A Redditen többen is megosztották saját élményeiket, amelyek meglepő összhangban vannak a kutatás eredményeivel. Egy felhasználó így írta le a változást: „A 44 éves még egész fiatalosan nézett ki, de az 54-es útlevélfotó már semmit nem rejt el! Van pár évem megszokni ezt az arcot, aztán 60-nál megint teljesen megváltozik. Jaj.”

Egy másik hozzászóló a dohányzás hatását emelte ki: „44 után éreztem, hogy az arcom izmai elernyedtek. A bőrnek súlya lett. Azt hiszem, azért történt ilyen hirtelen, mert egész életemben dohányoztam. Akkor hagytam abba. A tanulság: ne dohányozz.”

Egy harmadik felhasználó a fizikai állapot romlását tapasztalta meg: „45 körül minden megváltozott. Addig vékony voltam, tónusos, alacsony vérnyomással, sosem voltam beteg. Aztán hirtelen híztam, fájt mindenem, és egyszerűen öregnek néztem ki.”

Egy 65 éves hozzászóló így fogalmazott: „60 évesen mintha valaki átkapcsolt volna bennem egy gombot. Amit korábban könnyedén felemeltem, hirtelen nehéz lett.”

Mások viszont pozitívabb képet festettek: „68 és még mindig egyben vagyok. A hajam és a térdem már nem a régi, de kevesebb fájdalmam van, mint 25 és 35 között, amikor krónikus hátfájással éltem.”

Miért fontos ez a felismerés?

A kutatók szerint a két kritikus életkor azonosítása segíthet: pontosabban meghatározni, mikor vagyunk leginkább veszélyeztetettek krónikus betegségek szempontjából, hatékonyabban célzott gyógyszereket és terápiákat fejleszteni, időben beavatkozni életmódbeli változtatásokkal.

A tanulmány egyértelműen jelzi: az öregedés nem egyenletes folyamat, és a 44., illetve a 60. életév különösen fontos fordulópont lehet az egészség megőrzésében.