Szigorít a vendégmunkások foglalkoztatásán a kormány, íme a részletek

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén arról beszélt, hány vendégmunkás dolgozhat Magyarországon. Itt kiemelte: van egy világos szabály, amit a kormány betartat, miszerint Magyarország a magyaroké, a magyar munkahelyeket pedig a magyarokat illeti meg. „Csak annyi vendégmunkás jöhet be Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van Magyarországon, eggyel sem több” – jelentette ki. Majd arra az állításra is reagált, hogy egyre csak nő a bűncselekmények száma az országban, erre ebben a cikkben tértünk ki bővebben. Most pedig a 24.hu arról ír, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete, amely felülír több foglalkoztatási tárgyú korábbi szabályt.

A kormányfő által aláírt módosítás egyebek mellett érinti a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételét, folytatása feltételeit, a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezését, az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság feladatait. Továbbá a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokat, támogatásokat, a könnyített közvetítési szolgáltatást, a hátrányos helyzetű munkavállalók segítését, a munkaerőpiaci alkalmazkodás és képzések támogatását. A lap szerint a salátarendelet egyik talán leglényegesebb pontja, hogy szigorodnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai.

Az egyik kiegészítés szerint nem alkalmazhat harmadik országbeli állampolgárt az a munkáltató, amelynél a korábbi munkaerő közvetítési eljárások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni – emelik ki. A munkavállalási kérelmet a jövőben minden olyan esetben el kell utasítani:

Amikor a munkáltatóra a benyújtást megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, illetve harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet – részletezik. Mindemellett szankcionálják azt is, ha a foglalkoztató együttműködési kötelezettségét rendszeresen megszegi azzal, hogy a kiközvetített, megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskereső foglalkoztatásától megalapozott indok nélkül elzárkózik.

NE HAGYD KI

Bűnügy

Egy telekommunikációs cég üzletkötője 62 ügyfél nevében rendelgetett nagyértékű eszközöket, 37 millió forint értékben