Orbán Viktor: a NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot

Jelezte, a következő kormány különösen számít a történelmi egyházak híveinek közösségeire, amelyek létezése önmagában is nagy érték Magyarországnak.

 Biztosítani fogjuk az evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét – emelte ki. Elmondta, látják az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok utáni növekvő igényt, ezek segítése a kormány munkájának fontos része lesz. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy látja az újraéledő nemzeti összetartozás lelki és fizikai lenyomatait szerte a Kárpát-medencében. Ez nemcsak a határon túl élő magyaroknak jó, de erősíti az egyetemes magyarságot és az anyaországot is.

A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat – jelentette ki. A miniszterelnök az orosz-ukrán háborúról azt mondta, annak nem lett volna szabad elkezdődnie. Szerinte Európának ma semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére, ezért erő és eszközök híján a kontinens vezetői meg vannak győződve arról, hogy a szankciók segítségével térdre lehet kényszeríteni Oroszországot.

NE HAGYD KI

Belpolitika

Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

Ez lehet, hogy papíron lehetséges és számos „papírpolitikus” le is tett elméleti bizonyítékokat – mondta Orbán Viktor, akinek emlékei szerint nem volt olyan kontinentális zárlat, amely eredményes lett volna, de olyat látott, amelybe az bukott bele, aki kitalálta.

Ismét megerősítette, hogy Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát. Orbán Viktor szólt arról is, hogy az ő politikai közössége és kormánya „létkérdésnek” tartja, hogy Magyarország a NATO-tagja legyen.

Kiemelte, a NATO védelmi szövetség és nem szabad engedni a kísértésnek, hogy tagállamai határain kívül hajtson végre támadó katonai akciókat. Védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia, a NATO nem az antant és nem is válhat azzá – hangoztatta. Szerinte az ország NATO-tagsága sohasem volt olyan fontos, mint most, az orosz-ukrán háború idején. „A dolgok egyre rosszabbra fordulnak” – értékelt. Kifejtette: az oroszok a háborút sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították, vagy „végtelenítették”, az amerikaiak pedig a második világháborúból ismert kölcsönbérleti törvénnyel Ukrajna korlátlan hadianyag- és hadieszköz-finanszírozása mellett döntöttek. Ez így együtt a lehető legrosszabb kombináció – mondta.

Hozzátette: a háború Magyarország szomszédjában még hosszú ideig és „józan ésszel nehezen felfogható mennyiségű” fegyverrel folytatódni fog és állandó biztonsági fenyegetést jelent az országra. A következő évtized legfontosabb feladatának nevezte Orbán Viktor azt, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, valamint megvédje az ország békéjét és biztonságát.

Elmondta, felfogása szerint aki fegyvert szállít, „fél lábbal már benne is van a háborúban”. Úgy fogalmazott, „mi a béke mellett állunk, a béke épít, a háború rombol”, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk. Jelezte, ki fog tartani álláspontja mellett. Úgy értékelt: a NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot. Baj esetén velünk talán igen, de helyettünk biztosan nem – figyelmeztetett. Hozzátette: a békevágy és a jó szándék önmagában kevés, mert ha egy állam hadserege gyenge, katonái nem harcképesek, népe pedig nem akarja megvédeni magát, akkor azt az országot fogják először megtámadni. A legsürgetőbb feladatnak ezért azt nevezte, hogy megerősítsék, valódi véderőt kifejteni képes hadsereggé alakítsák a honvédséget. „Sárkány ellen sárkányfűre van szükség. A sárkányfüvet Magyar Honvédségnek hívják” – fogalmazott.

Orbán Viktor leszögezte azt is: az orosz-ukrán háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó, ezért Magyarország támogatja Ukrajnát, és történelmének legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el. Magyarország engedte be létszámarányosan a legtöbb menekülőt, akit kell el is lát, és továbbra is segíteni fogja az ukrán menekülteket – hangsúlyozta.

Megjegyezte: most félreteszik azt a tényt, hogy korábban a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmeket szenvedtek el, és azt is, hogy Ukrajna elnöke és kormánya nyíltan beavatkozott a magyar választási kampányba és az ellenfeleiket támogatta. „Mindezek ellenére az ukránok számíthatnak Magyarországra és a magyar kormányra” – rögzítette.

A Brüsszellel fennálló vitákra és az EU témájára rátérve leszögezte: Magyarország az Európai Unió tagja, és érdeke, hogy a következő évtizedben az is maradjon. Ugyanakkor rögzítette azt is: Magyarország nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat.

Azt mondta: Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és „csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen”. Hozzátette: Magyarország „az élni és élni hagyni elv” jegyében „toleranciaajánlatot” tett a migráció, a gender és legutóbb az olajembargó ügyében is, azonban ezeket visszautasították.

„De mi továbbra sem adjuk fel a határok védelmét, nem bontjuk le a kerítést és nem engedünk be migránsokat, megvédjük a családjainkat, a genderaktivistákat nem engedjük be az iskoláinkba, nálunk az apa férfi, az anya nő, gyerekeinket pedig hagyják békén. Kitartunk Magyarország békéje és biztonsága mellett, és nem fogadunk el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat” – jelentette ki a miniszterelnök.

(MTI)