Orbán Viktor is megemlékezett az aradi vértanúkról
Idén 173 éve, hogy a Habsburgok elleni vesztes szabadságharc után kivégezték az aradi vértanúkat és Batthyány Lajost.
Október 6-án a magyar miniszterelnök sem feledkezett meg róla, hogy megemlékezzen azokról, akiknek az 1848-49-es szabadságharc után el kellett szenvedniük Haynau megtorlását.
Az aradi tizenhármak és az első felelős magyar miniszterelnök
1849. október 6-án tizenhárom magyar honvédtisztet, 12 tábornokot és 1 ezredest végeztek ki Aradon az 1848-49-es szabadságharc leverése után, akik vagy aktív vagy az osztrák hadseregből kilépett katonatisztek voltak.
Pesten ugyanezen a napon kivégezték az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.
A vesztes szabadságharc utáni megtorlásban azonban nem csak ők vesztették életüket, korábban Görgei Artúr segédtisztjét lőtték fejbe, 1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki, Lenkey vezérőrnagy pedig megtébolyodott az aradi börtönben.
Így búcsúztak az aradi tizenhármak
„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.” (Aulich Lajos)
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.” (Damjanich János)
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” (Dessewffy Arisztid)
„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” (Kiss Ernő)
„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” (Knezic Károly)
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.” (Láhner György)
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” (Lázár Vilmos)
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” (Leiningen-Westerburg Károly)
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” (Nagysándor József)
„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.” (Poeltenberg Ernő)
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” (Schweidel József)
„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.” (Török Ignác)
„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” (Vécsey Károly)