Önzetlenül segítettek egy Down-szindrómás kislánynak a neandervölgyiek
Egy spanyolországi barlangban talált gyermekhez tartozó fülcsont egyedi formája arra utal, hogy Down-szindrómás volt.
Fotó: unsplash | illusztrációA lelet a Down-szindróma első ismert esete a neandervölgyieknél, legközelebbi emberi rokonainknál, akik körülbelül 400 000 és 40 000 évvel ezelőtt éltek Eurázsiában. A fülcsontot eredetileg a Valencia tartománybeli Xàtiva városának egyik barlangjában találták, még 1989-ben.
A csont – mely egy halántékcsont töredéke – azonban állati maradványok közé keveredett, és csak a közelmúltban azonosították pontosan – közölték a kutatók. A kislányt, akinek maradványait fellelték, Tinának nevezték el a régészek.
Tina fülcsontja szabálytalan alakú volt, ami egyértelműen a Down-szindrómára utal, állapította meg a kutatócsoport. Más szokatlan tulajdonságai is voltak, többek között rendellenességek a félkörös ívjáratnál, amely halláscsökkenést és súlyos szédülést okozhatott nála – áll a közleményben.
Az már korábban is ismert volt, hogy a neandervölgyiek ápolták egymást. Azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy csak azokról gondoskodtak-e, akik segítettek nekik, vagy azokról is, akik erre nem voltak képesek.
Ez a felfedezés viszont azt jelentheti, hogy a neandervölgyiek önzetlen segítségre is képesek voltak, akkor is, ha a gondozott nem tudta viszonozni ezt. Azt azonban, hogy Tina pontos állapotát száz százalékosan meg tudják állapítani, további vizsgálatokra is szükség lenne – írja a Live Science.
