A modern technológia, a képzés és a gyors beavatkozás ellenére azonban a mentési lánc első lépése gyakran nem a mentőszolgálaton, hanem rajtunk, civileken múlik. Sokszor ugyanis egy laikus döntése, reakciója vagy épp mulasztása határozhatja meg a kimenetelt.

Az alábbiakban bemutatjuk azt az öt legfontosabb dolgot, amellyel bárki, különösebb szaktudás nélkül is érdemben segítheti a mentősök munkáját – akár saját otthonában, akár egy forgalmas út szélén vagy nyaralás közben.

1. A helyes segélyhívás – amikor a pontos információ szó szerint életet menthet

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a segélyhívás minősége közvetlenül befolyásolja a mentés sikerességét. Egy pánikban tett, összevissza információkat tartalmazó hívás akár percekkel is késleltetheti a segítség megérkezését – ennyi idő pedig kritikus lehet.

Mit tegyünk híváskor?

• Tárcsázzuk a 112-es segélyhívót (Magyarországon ez az egységes segélyhívószám).
• Maradjunk higgadtak, és hallgassuk végig a diszpécser kérdéseit.
• Adjunk meg pontos helyszínt: település, utca, házszám, emelet, kapukód – minél részletesebben, annál jobb.
• Írjuk le a helyzetet röviden: például „idős férfi eszméletlenül fekszik, nem lélegzik”.
• Mondjuk el, hány ember érintett, milyen az állapotuk.
• Ne bontsuk a vonalat, amíg a diszpécser nem mondja!

Tipp: Ha GPS-alapú okostelefonunk van, kapcsoljuk be a helymeghatározást – a hívás során a rendszer automatikusan megoszthatja a koordinátákat.

2. Adjunk szabad utat – ne csak a jog, a józan ész is ezt diktálja

A mentőautók gyakran kerülnek dugókba, vagy olyan helyzetekbe, amikor a közlekedők nem tudják, hogyan viselkedjenek. Ez nemcsak bosszantó, hanem akár végzetes is lehet a bajbajutott számára.

Alapszabályok, amiket minden járművezetőnek ismernie kell:

• Ha megkülönböztető jelzéssel érkező jármű (villogó fény, sziréna) közeledik, azonnal félre kell húzódni, akár járdára is, ha az biztonságos.
• Autópályán mentősávot kell képezni: két sáv között jobbra (külső sáv) és balra (belső sáv) húzódnak a járművek.
• Ne „ragadjunk a mentő mögé” abban bízva, hogy gyorsabban haladunk – ez egyrészt veszélyes, másrészt tilos.

Tipp: Mindig tartsuk a jobb oldali tükröt szemmel a városban. A mentő sokszor ott próbál előzni.

3. Ne akadályozzuk a helyszíni ellátást – inkább segítsünk a környezet biztosításában

Súlyos baleseteknél vagy rosszulléteknél nem ritka, hogy kíváncsiskodók, fotózók gyűlnek össze, ami zavarja, sőt veszélyezteti az ellátást.

Mit ne tegyünk?

• Ne fotózzuk vagy videózzuk a sérülteket vagy az ellátást – ez nemcsak etikátlan, de törvénybe is ütközhet.
• Ne kérdezősködjünk a mentősöktől, miközben dolgoznak – minden másodperc számít.
• Ne álljunk a mentő és a sérült közé – hagyjuk a szakembereket dolgozni!

Mit tehetünk?

• Ha biztonságos, próbáljuk meg elterelni a forgalmat.
• Intsük távolabb a bámészkodókat.
• Ha sötét van, világítsunk a telefonunkkal, hogy a mentősök jobban lássanak.

Tipp: A legnagyobb segítség, amit tehetünk, hogy nyugodt és együttműködő magatartást tanúsítunk a helyszínen.

4. Legyünk előrelátók – írjuk le egészségügyi adatainkat

A mentősök gyakran találkoznak olyan betegekkel, akik eszméletlenek vagy zavart állapotban vannak, így nem tudják elmondani, milyen gyógyszert szednek, mire allergiásak, vagy épp, hogy milyen betegségük van.

Milyen adatokat érdemes egy kártyán vagy telefonon tárolni?

• Név, születési idő
• TAJ-szám
• Fennálló betegségek (pl. cukorbetegség, epilepszia, magas vérnyomás)
• Szedett gyógyszerek
• Allergiák
• Vércsoport (ha ismert)
• Hozzátartozó neve, elérhetősége

Ezeket az adatokat célszerű:

• kis kártyán a pénztárcában tartani,
• vagy digitálisan a mobil lezárt képernyőjén elérhetővé tenni (pl. „Sürgősségi információk” menüpontban).

Tipp: Idős hozzátartozóink, krónikus betegek vagy gyermekek esetében különösen ajánlott ilyen kártya készítése!

5. Tanuljunk újraélesztést – a túlélés gyakran rajtunk múlik

Sokakban még ma is él a tévhit, hogy csak szakképzett ember végezhet újraélesztést. Ez azonban nem igaz! A laikus beavatkozás – különösen szívmegállás esetén – megtriplázhatja a beteg túlélési esélyeit.

Mit tehetünk laikusként?

• Ha valaki összeesik, nem lélegzik normálisan, azonnal hívjunk mentőt, majd kezdjük meg a mellkaskompressziót (kb. 100–120 nyomás/perc ütemben).
• Ha van automata defibrillátor (AED) a közelben (pl. bevásárlóközpontban, pályaudvaron), használjuk – a készülék hangosan végigvezet a folyamaton.
• Ne féljünk hibázni – a legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem csinálunk semmit.

Tipp: Az Országos Mentőszolgálat rendszeresen szervez ingyenes újraélesztési tréningeket – egy másfél órás alkalom is elég ahhoz, hogy bátran és hatékonyan tudjunk cselekedni vészhelyzetben.

Mi is a mentőlánc részei vagyunk

A mentők önmagukban nem tudnak csodát tenni – szükségük van a lakosság felelősségteljes viselkedésére, együttműködésére és előrelátására. Egy gyors segélyhívás, egy szabaddá tett út, egy laikus újraélesztés vagy egy előre kitöltött egészségügyi kártya mind-mind hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki túléljen egy súlyos helyzetet.

A legfontosabb, amit észben kell tartanunk: nem kell mentősnek lennünk ahhoz, hogy életet mentsünk. Elég embernek lenni.