Egyre kevesebben készülnek tanárnak Magyarországon
Amíg 5 évvel ezelőtt még 17 ezer érettségiző diák jelölt meg pedagógusképző intézményt továbbtanulási céllal, 2022-re ez a szám 12 ezerre esett vissza.
Twenty20
Az ATV Híradójának adott nyilatkozatában Detre Imola logopédus elmondta, ha most kellene választania, nem választaná ezt a pályát, mert nem érezné sem az anyagi, sem a társadalmi megbecsülést:
„Amikor én végeztem ezelőtt 25 évvel, akkor még nem így volt.”
A végzős középiskolások között jelentősen romlott a tanári pálya megítélése. Az öt évvel ezelőtti 17 ezerről 12 ezerre csökkent a pedagógusképzésre jelentkezők száma, és így van ez a Pécsi Tudományegyetemen is.
Gerner Zsuzsa, a Tanárképző Központ főigazgatója szerint nagyon változó és tanárszakoktól is függ, hogy pályaelhagyók lesznek-e az ott végző hallgatók.
Az is országos problémának számít, hogy többen mennek nyugdíjba, mint ahányan elkezdik a pedagógusi pályát. A balassagyarmati Dózsa György Általános Iskolában is komoly erőfeszítést igényel, hogy minden tárgyat szakos tanár tanítson.
„Kőkemény, 2-3 év munkaeredmény az, hogy ezeket a hiányokat igyekszünk – több-kevesebb sikerrel – pótolni. Matematika, fizika, kémia szakokon jelentkezik most a legnagyobb hiány. Örömteli azonban az, hogy a nyugdíjba menő pedagógus kolléga nyugdíj után szívesen vállalt óraadói munkát” – mondta Szabó Csaba iskolaigazgató.
Egyelőre semmi jel sem utal arra, miként sikerülhetne a pedagógus szakmát visszabillenteni a normális kerékvágásba, a munkaerőhiány tovább súlyosbodhat, hiszen a jelentkezők csupán fele jut el a diplomáig, és közülük is csak nagyon kevesen maradnak szakmájuknál.
