Ökológiai katasztrófát idéznek elő a Balkánon az illegális szemétlerakók
Egyre súlyosabb problémát okoz számos balkáni országban, hogy a folyók mentén alakítanak ki illegális szemétlerakó helyeket. A környezetvédelmi aktivisták attól tartanak, hogy ez több helyen is ökológiai katasztrófához fog vezetni.
Az egyik ilyen érintett helyszín a Drina-folyó, mely Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót és Szerbiát is átszeli. A Drina mentén már annyi szemetet raktak le, hogy már szinte az egész folyót egy úszó szemétteleppé változtatta – fogalmazott Julian Gomez, az Euronews helyszíni tudósítója.
Az esős időszak kezdetekor ráadásul ez az illegális szemétlerakó belecsúszik a folyóba, és elindul útjára a sodrással. A hatalmas mennyiségű szemét a boszniai Visegrádig meg sem szokott állni, itt is mindössze egy meglehetősen bizonytalan állapotban lévő úszó akadály fékezi meg. Dejan Furtula, a Visegrad Eko-Centar környezetvédelmi aktivistája szerint a helyzet kiábrándító:
„A szennyezésnek borzasztó hatása van a helyi biodiverzitásra. A mikroműanyagokat ugyanazok a halak fogyasztják, amiket meg mi eszünk meg. Nincs megfelelően működő újrahasznosító üzemünk, az összegyűjtött szemetet az önkormányzat egyszerűen elégeti, amelyből keletkező gázokat pedig a lakosságot belélegzi”
Furtula és Gomez egy erősen esős éjszaka után visszatértek a helyszínre, ahol látták, hogy január óta immáron másodjára összeomlott az ideiglenes akadályrendszer, így a szemét szabadon sodródhatott a Drinán. A legkülönbözőbb szemetekre lettek figyelmesek: hűtőszekrényre, kábelekre, műanyagokra, elektronikai berendezésekre.
Mivel ez az akadály működésképtelen, ezért egy másik, ennél stabilabb akadályban bízhatnak a környezetért aggódók, amelyet két kilométerre az elsőtől létesítettek. Ez a Drina-folyón található vízerőmű előtt található, és pont azért húzták fel, hogy ne akadályozza a vízerőmű zavartalan működését.
Ennek vonatkozásában rendkívül kiábrándító statisztika, hogy évente 6000-8000 köbméternyi szemetet sikerül begyűjteni az akadályról. Ennek a pozitív oldala, hogy ez a gát működőképesnek bizonyul, a negatív oldala viszont az, hogy ilyen mértékű szemét gyűlik össze évente a folyón – amit meg tudnak fékezni.
Darko Frganja, a vízerőmű környezetvédelmi hivatalának vezetője elmondta, hogy a szemét mennyisége akkora, hogy külön egységet kellett felállítani a víztisztásra, amely évente 25-100 ezer euróba került a vállalatnak.
A környezetvédelmi aktivisták beszámolója szerint legalább 25 éve szennyezik ilyen mértékben a folyót, amely három országot is átszel. Mindhárom ország egyébként aggodalmat fejezett már ki a helyzet kapcsán, viszont a megoldási javaslat helyett egymást hibáztatják.
„Tavaly volt egy találkozó Visegrádban, ahol a montenegrói, a szerb és a bosznia-hercegovinai ökológiai miniszter tárgyalt, viszont abból sem lett semmi. Már két év telt el, és ugyanazzal a problémával kell küzdenünk. Szerintem jobban oda kellene figyelniük a helyiek egészségére”
magyarázta Furtula.
Gomez beszámolója szerint a helyszínen készített felvételeket, és a környezetvédelmi aktivisták üzenetét elvitték a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) kormányának, amely a Bosznia-Hercegovinát alkotó, etnikailag elsősorban szerbek lakta politikai entitás.
Amikor megmutatták a felvételeket, a helyi ökológiai miniszter-helyettes egyből megállapította, hogy a regionális együttműködés hiánya és a minimális kooperáció hatékonytalansága okozza elsődlegesen a problémát. Az európai irányelveket elmondásuk szerint pedig azért nem adaptálják, mert nem áll rendelkezésükre megfelelő mennyiségben erőforrás.
Elmondása szerint Bosznia-Hercegovina területén 60-70 százalékban már rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra, hogy ezt a problémát megoldják, ám szerinte előre kell lépni a szemétszállítás szervezettsége területén.
Szerbiában is hasonló problémát okoz a szemét a Drinához tartozó Lim-folyónál. Sinisa Lakovic környezetvédelmi aktivista elmondása szerint általában csoportos evezéseket és ehhez hasonló programokat szokott szervezni a folyónál, viszont az elmúlt idők során azzal van elfoglalva, hogy megtisztítsa a vizeket a szeméttől.
„Ez valóban egy regionális probléma. Van rá bizonyítékunk, hogy körülbelül 12 000 köbméter szemetet takarítottak el innen az elmúlt idők során. Találtunk például egy olyan labdát, amely a Montenegrói Futballszövetséghez tartozott, és a nemzeti válogatott játékosainak aláírása is rajta volt. Ha nem szedtük volna ki, ez lefolyt volna a Drina folyóba, onnan átkerült volna a Sevába, és végül a Dunában kötött volna ki”
Lavkovic elvitte az Euronews stábját a probléma forrásához, amely az egyik első számú forrása a környezeti katasztrófának: 15 kilométerre északra, a Lim folyó mellett található egy illegális szemétlerakó. Innen kerül át a Limen keresztül a Drinába is, amely Boszniában a legnagyobb fennakadásokat okozza – természetesen a korábban említett helyi szemétlerakók mellett.
A helyi NGO-k becslései szerint azonban a Limnél található illegális szemétlerakó a fő probléma, mivel Montenegróból 5, Szerbiából 2, Bosznia-Hercegovinából pedig 1 önkormányzat is oda rakja le jogszerűtlenül a szemetét. Lavkovic szerint lehetne megoldást találni a problémára:
„Szerintem a megfelelő méretű pénzbüntetések megtennék a hatásukat. Ha tényleg szankcionálnák azokat, akik szemetelnek, azzal sikerülne felhívni az emberek figyelmét a problémára, és megértenék, hogy ezt nem csak magunknak, hanem a gyerekeinknek és unokáinknak is tesszük”
Az Euronews stábja felkereste Szerbia környezetvédelmi miniszterét is, aki elismerte, sürgősen megoldást kell találni az illegális szemétlerakók okozta problémára. Ígéretet tett, hogy felgyorsítják a tisztítási munkálatokat, viszont további időt kért arra, hogy a hosszú távú megoldást megtalálják. Hozzátette: nyolc régióban terveznek újrahasznosító központokat létesíteni.
Az alábbi összefoglalóban pedig videósan is lehet látni, mekkora mennyiségű szemét halmozódott fel az érintett folyóknál:
