Több ezer éves obszervatóriumra bukkantak Egyiptomban

Az időszámítás előtti 6. századra datálható csillagászati obszervatórium romjait találták meg Egyiptomban – derül ki a beszámolóból. Mint írják, az építmény a legnagyobb ismert obszervatórium volt a korszakban, és a butói fáraói templomhoz tartozott. Érdemes hozzátenni: az ókori tudósok a komplexumban a csillagok mozgását követték, ami kulcsfontosságú volt a korabeliek számára, hiszen az ünnepeket és a Nílus ciklusát is ez alapján határozták meg – utóbbi ismerete a mezőgazdaság és a hajózás szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen volt.

Az ókori egyiptomi csillagászat öröksége mind a mai napig velünk él, nekik köszönhetjük többek között a 365 napos naptárat és a 24 órás napot. A 24.hu a Science Alert cikke alapján azt írja, a most megtalált maradványok segíthetnek még jobban megérteni a 2500 évvel ezelőtti ismereteket. A 850 négyzetméteren elterülő, vályogtéglából emelt épület L alakú volt, pillérek tartoztak hozzá, és keleti irányba nézett, de odabent több, az égbolt tanulmányozásához kapcsolódó leletre is bukkantak – részletezik. Soron kívül Lassan, de biztosan naposra fordul a borongós időjárás kedden, csak elszórtan lehetnek záporok

Felfedeztek még egy hatalmas napórát, amely 4,8 méter hosszan lefektetett mészkőlapokból épült fel, emellett olyan kőtömbök is előkerültek, amelyek a nap mozgásának nyomon követését segítették. A cikk szerint a helyszínen több kisebb helységet is feltártak, ezekben valószínűleg eszközöket tároltak. A nagy csarnok falait habarccsal vonták be, és falfestményekkel díszítették. Az egyik ábrán egy rituális csónak szerepel, rajta pedig Hórusz fejét és az Udzsat-szem szimbólumát azonosították – teszik hozzá.

A szoba közepén egy kőből készült emelvény áll, amelyen feliratok és csillagászati jelenetek láthatóak. Mindemellett a lelőhelyen tárgyakat is feltártak, köztük istenszobrokat, mérőeszközöket, egy nyakláncot, kerámiákat és amforákat. A hónap elején egyébként arról is beszámoltunk, hogy a világ legősibb naptárát fedezhették fel: a szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a faragványok a világ legkorábbi, ún. luniszoláris naptárát alkotják.

A rendszer a hold és a nap mozgásán alapult, és több ezer évvel előzhette meg az eddigi legkorábbi ismert naptárakat. A helyszínen dolgozó szakértők egyúttal arra jutottak, hogy a faragványok üstökösdarabok becsapódását is megörökítik. Mindemellett arra is kitértünk, hogy még mindig sok a kérdőjel Egyiptom egyik leghíresebb fáraójának halála kapcsán. A történelem sok rejtélyes kérdése közül I. Ramszeszhez több is kapcsolódik.