Idén így számítják ki a nyugdíjakat, ezekre érdemes odafigyelni
A nyugdíjszakértő szerint még az is lehet, hogy érdemes megvárni a jövő évet a nyugdíjba vonulással.
Fotó: Pixabay
Ha valaki már a tavalyi évben teljesítette a nyugdíjazásához szükséges feltételeket, de még nem vonult nyugállományba, idén is kérheti a nyugdíjazását. A Nyugdíjguru közleményéből kiderül, vajon akkor jár-e jobban az érintett, ha visszamenőleg kéri, vagy akkor, ha a 2025-ös számítások szerint nyugdíjazzák – szúrta ki az Infostart. Ennek kapcsán Farkas András nyugdíjszakértő azt mondta: még az is elképzelhető, hogy érdemes megvárni 2025 végét, és jövőre halasztani a nyugdíjas évek kezdetét, ugyanis más-más számítási módszerek alapján kapják a járadékot a különböző években.
Mint részletezik, a nyugdíjszámítási eljárás fő lépései 2025-ben a következők: az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő – ettől függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke. Az átlagszámítási időszakban szerzett keresetekből le kell vonni a járulékokat, majd az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani” kell, ezt követően a nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó – idén 2025. március végén/április elején közzéteendő, a 2024-es mértéknél várhatóan 13,6%-kal magasabb – valorizációs szorzóval meg kell szorozni.
Ezután az így kapott éves keresetet össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya” átlagkeresetet – magyarázzák a cikkben.
Ezt a számot, ha szükséges degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó „életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó keresetrészeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni. Végül hozzáteszik: az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált „életpálya” átlagkereset összegét meg kell szorozni a korábban meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét, amelyet – ha valaki erre jogosultságot szerzett – meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét.
Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogyan biztosítható be a legjobb nyugdíj, ha valaki korhatár után tovább dolgozna. Több fontos dolgot is érdemes kiemelni ennek kapcsán, ami sokak számára nagy segítséget jelenthet. Továbbá arra is kitértünk, mely rétegeknek reális cél, hogy havi 600 ezer forintos nyugdíjuk legyen: erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
