Mely rétegeknek reális cél, hogy havi 600 ezer forintos nyugdíjuk legyen?
Gyakran hallani, hogy az időskori jövedelem jelentős mértékben növelhető a kitartó nyugdíj-előtakarékosság segítségével. De hogy néz ez ki a gyakorlatban? Van más lehetőség is?
Fotó: Pixabay
A KSH nyugdíjakról szóló friss jelentése szerint az ellátottak mintegy 1 százaléka kap 600 ezer forintnál is magasabb nyugdíjat. Egy becslés szerint 2024-ben az új nyugdíjak átlaga már elérheti a 307 ezer forintot, ami azt jelenti, hogy a 600 ezer forintos összjövedelem eléréséhez kb. havi 300 ezer forint privát nyugdíjkiegészítésre van szükség. Ám a legtöbbek számára ez közel sem reális célkitűzés: a 60 évnél idősebb önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos számlaegyenlege az MNB legfrissebb adatai szerint 2,47 millió forint. Ha feltételezzük, hogy egy megtakarító nyugdíjasként 20 éven keresztül egyenletesen venné fel a félretett összeget, akkor ennyi megtakarításból kb. havi 10 ezer forint nyugdíjkiegészítésre számíthat.
De ha valakinek van egy kiadó lakása a legfelkapottabb fővárosi kerültek valamelyikében, abból már összejöhet a hiányzó havi 300 ezer forint. Emellett az sem elképzelhetetlen, hogy valakinek pénzügyi megtakarításból származzon havi 300 ezer forint jövedelme: ehhez a tőke értékének megőrzésén felül évi 4% reálhozamot feltételezve 90 millió forint befektetés szükséges – írja a HVG a Bankmonitorra hivatkozva. Ugyanakkor tény, hogy valamivel több mint tízezer embernek lehet legalább ennyi megtakarítása. Ám a cikkben azt is részletesen levezetik, havonta mennyit kellene félretenni ahhoz, hogy összegyűljön egy 90 milliós nyugdíjmegtakarítás.
Kifejtik, ha valaki 20 éves korában elkezd megtakarítani, havi 60 ezer forintot kellene mindig befizetnie, míg ha 25 évesen, ez az összeg már havi 76 ezer forint. Aki 35 éves korában vág bele, több mint 129 ezret kell félretennie, 40 évesen havi 173 ezret, 45 évesen pedig havi 242 ezret. A Bankmonitor statisztikái szerint ekkora havi befizetéseket kevesen tudnak vállalni: több ezer érdeklődő közül mindössze 7% jelölte meg azt, hogy képes lenne havi 60 ezer forintnál többet félretenni nyugdíjcélra. Van azonban más forgatókönyv is arra, hogy több forrásból együttesen meglegyen a 600 ezer forint bevétel – teszik hozzá.
Aki például átlag feletti jövedelmű életpályájának köszönhetően 400 ezer forintos induló nyugdíjjal tud visszavonulni, neki már „csak” 200 ezer forintnyi kiegészítő jövedelemre lesz szüksége a cél eléréséhez. Ez pedig azzal jár, hogy a havonta befizetett összegek kétharmadát is elegendő vállalni, például 30 éves korban kezdve havi 65 ezer forint megtakarítással is célba lehet érni, vagy akár vidéki albérletkiadással. Összegezve tehát azt lehet mondani, hogy a 600 ezer forintos időskori bevétel a legtöbb magyar számára sem az állami nyugdíjból, sem kiegészítő jövedelmekkel együtt nem tűnik elérhetőnek. Kevesen vannak olyan kiváltságos helyzetben, hogy az állami nyugdíjuk ilyen magasságokba repítse őket, vagy akár a messze átlag feletti megtakarítási vállalásukkal elérjenek havi 200–300 ezer forintos plusz bevételt.
Ugyanakkor egy bizonyos réteg – az igazán tehetősek – számára ez is elképzelhető forgatókönyv, például egy felkapott helyen lévő kiadott lakás már önmagában is biztosíthatja ezt a nyugdíjkiegészítést. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy egy felmérésben egyebek mellett azt vizsgálták, mi aggasztja most a legjobban az 50 év feletti korosztályt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt 5 évben jelentősen nőtt azok aránya, akik bizonytalanok háztartásuk anyagi jövedelme miatt, a közvélemény-kutatásnak köszönhetően pedig több elgondolkodtató megállapítás is napvilágot látott. A részletekre ebben a cikkben tértünk ki bővebben.
