Így biztosítható be a legjobb nyugdíj, ha valaki korhatár után tovább dolgozna
Több fontos dolgot is érdemes kiemelni ennek kapcsán, ami sokak számára nagy segítséget jelenthet.
Fotó: Pixabay
Érdekes témát fejtett ki az Adó.hu, ugyanis azt nézték meg, hogy az, aki a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozna, hogyan biztosíthatja be magát arra, hogy a lehető legkedvezőbb nyugdíjat kapja, amikor majd végül kéri a nyugdíjazását – szúrta ki a 24.hu. A kiindulópont, hogy teljes jogú öregségi nyugdíjat fő szabályként az kaphat, aki betöltötte a 65. évét (illetve a nők közül az, aki ugyan nem töltötte be a 65. életévét, de van 40 év jogosultsági ideje). Vannak azonban, akik miután betöltötték a korhatárt, utána is tovább dolgoznának, akár teljes munkaidőben is.
Mint írják, ha valaki kedvet és energiát érez a korhatár betöltése után is a munkához, annak több okból is magasabb lehet a nyugdíja, amikor majd kéri a nyugdíjazását – a hosszabb szolgálati idő (nyugdíjszorzó), és az időközben elért kereset, a valorizációs szorzó emelkedése is magasabb nyugdíjhoz vezethet. Ám ha már a korhatár betöltésekor kérte a nyugdíja folyósítását, akkor további keresőtevékenységgel sem növelheti a nyugdíj összegét (mert már nem vonnak a nyugdíjasok keresetéből tb-járulékot), viszont évente emelkedik a juttatása az infláció mértékével.
Más lehet tehát a nyugdíj összege, ha rögtön a korhatár betöltésekor állapítják meg, vagy ha csak utána, akár évekkel később. Aki nem kérte rögtön a nyugdíjazását, az még meggondolhatja magát, és visszamenőlegesen fél évre kérheti utólag is a nyugdíjmegállapítást – magyarázzák. Ugyanakkor adódik a kérdés: mi a helyzet, ha valaki rájön, hogy egy fél évnél korábbi időponttal járt volna a legjobban (például mert továbbdolgozott ugyan, de csak részmunkaidőben), de már akkorra nem kérheti a visszamenőleges nyugdíjmegállapítást?
A portál szakértője szerint a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása (nyugdíjrögzítés) megoldja ezt a helyzetet. A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását fő szabályként az kérheti, aki betöltötte a korhatárt, és legalább 20 év szolgálati ideje van. Előnye lehet, hogy így további szolgálati időt lehet szerezni, hiszen a nyugdíjat nem folyósítják, így nem számít nyugdíjasnak az illető (vonják a keresetéből a tb-járulékot). Továbbá aki a korhatár betöltése után is tovább dolgozik, legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez alatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj folyósítását, az további szolgálati időt szerezhet, és a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiválaszthatja, melyik nyugdíj kedvezőbb neki:
A korhatár betöltésére kiszámított, éves nyugdíjemelésekkel növelt nyugdíj vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj – derül ki a cikkből. Kiemelik: így senkit nem érhet veszteség a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, mert a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint amennyi a korhatár elérésekor lett volna (+az éves emelések), de ha a későbbi időpontban megállapítható nyugdíj ennél magasabb lenne, akkor azt folyósítják neki. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy mely rétegeknek reális cél, hogy havi 600 ezer forintos nyugdíjuk legyen.
Gyakran hallani, hogy az időskori jövedelem jelentős mértékben növelhető a kitartó nyugdíj-előtakarékosság segítségével. De hogy néz ez ki a gyakorlatban? Van más lehetőség is? A témáról ebben a cikkben írtunk bővebben. Mindemellett arra is kitértünk, hogy tovább mélyült az anyagi szakadék magyar nyugdíjas és nyugdíjas között. Ez a korábban lassan zajló folyamat, hogy az alacsony nyugdíjat kapók egyre inkább elszegényednek, a magas járandóságot kapók pedig egyre tehetősebbek lesznek, a többszöri magas nyugdíjemelések hatására felgyorsult.
