Európa turizmusában a legerősebb időszak minden évben a 3. negyedév, mivel ezek a legmelegebb hónapok, a különböző országok iskolai szünetei is hagyományosan ezalatt kerülnek beütemezésre. Nem csoda, hogy minden turisztikai szervezet, szakértő és gazdasági elemző elkészíti saját prognózisát, melyek támpontot nyújtanak az üzleti vállalkozásoknak is.

Idén sincs ez másképp, ráadásul erre az évre prognosztizálta az UNWTO is, hogy míg a világ legtöbb régiója 2024-re érheti el, vagy haladhatja meg a világjárvány előtti, 2019-es vendégforgalmat, Európában ez már idén megtörténik a számítások szerint.

A Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) is elkészítette rövid összefoglalóját a témával kapcsolatban. Véleményük szerint a nemzetközi kereslet oldali trendek Magyarországon is többségében érvényesülnek, ilyen például a „Covid-hatás”. 2023 valójában az első olyan év, amikor a világ bármely szegletébe korlátozás nélkül lehet utazni a szokásosnál nagyobb egészségügyi kockázatok nélkül. A kiutazások száma a kedvezőtlen makrogazdasági mutatók, az infláció és az emelkedő energiaköltségek ellenére is dinamikusan növekszik, amit az ebben érintett utazásszervezők és a foglalási oldalak szakemberei is megerősítenek.

A belföldi turizmus is változni fog

Ez a trend óhatatlanul hatással lesz a belföldi turizmusra is, mivel a belföldön eltöltött főutazások számának csökkenése várható. Ugyanakkor a külföldi főutazások mellett több rövidebb belföldi utazást is tesznek az emberek, ami az 1-3 éjszakás utazások számát növeli. Az előző évhez történő összehasonlításkor azonban mindig figyelembe kell venni, hogy a 2020 – 2022 közötti utazási döntések bár egyre lazuló, de komoly megkötések között születtek. Ezért jóval többet árul el a fogyasztói trendekről a 2019. év adataival történő összehasonlítás.

A TourMIS folyamatosan frissülő adatbázisának adataiból leszűrt adatok jól mutatják, hogy Európában már tavaly sem volt jelentős az elmaradás, de idén áprilisban már valóban optimizmusra okot adóan alakultak a külföldiek és belföldiek által összesen eltöltött vendégéjszakák száma.

Magyarországot vizsgálva az összesített vendégforgalmi adatokban még jelentős eltérés van a járványt megelőző teljesítményhez viszonyítva. Azt azért gyorsan hozzá kell tenni, hogy az adatgyűjtés a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) digitális rendszerén keresztül történik, melybe minden szálláshely mérettől és típustól függetlenül regisztrálva van, de nem minden egységtől érkeznek be a valós idejű adatok. Ezen túlmenően a 2019. évi adatokkal az összevetés azért is ütközik nehézségekbe, mert az akkori adatgyűjtési módszerből adódóan az üzleti célú egyéb szálláshelyek adatai havi bontásban már nem érhetők el.

Sok külföldi tért vissza

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait vizsgálva az egyértelműen látszik, hogy az év első felében az előző évhez hasonló dinamika érvényesül a vendégéjszakák alakulásában, különösen a külföldiek esetében. Május hónapban a vendégforgalom felét adták a külföldiek, ami szép eredmény.

A majdnem pontosan 2,5 évet átfogó diagram megerősíti azt a korábbi állítást, miszerint a kiutazások iránti fokozott érdeklődés elvonja a hazai keresletet. Valójában szakmai körben nem is lehetett arra számítani, hogy a kényszerűségből itthon maradók ne térnének vissza korábbi utazási szokásaikhoz.

A második félév és a főszezon elején úgy látjuk, hogy mégha bizonyos szegmensekben várható is gyengébb eredmény, az országos teljesítményben nem valószínű visszaesés a következő három hónapban 2022-hez viszonyítva, de ez még idén is elmarad a járvány előttitől.

Fontos megjegyezni, hogy vannak olyan tényezők, melyek jelentős mértékben befolyásolják az év hátralévő részének vendégforgalmát és turisztikai bevételeit:

• HUF/EUR árfolyam változása,
• árrésre nehezedő nyomás, ezáltal a vállalkozások jövedelmezőségének alakulása, ami kihat a kínálati oldal alakulására,
• versenytársak aktivitása és piaci helyzete,
• a helyi szintű desztinációmenedzsment körébe tartozó folyamatokért felelős szakmai koordináció piaci aktivitása,
• a reálbérek évközi növekedésére vonatkozó esetleges döntés,
• a munkaadók SZÉP kártya feltöltési hajlandóságának mértéke a kedvezményesen nyújtható juttatás terén.

Az infláció letörése melletti kormányzati határozott elkötelezettség ellenére az egyén érzékelése nem feltétlenül változik az infláció tetőzését követően, ezért nem számolhatunk a fogyasztói attitűd és fogyasztási szerkezet hirtelen megváltozásával. Az eddigiek figyelembevételével a TUTSZ szakértői csoportja az alábbi trendekre számít:

• a hazai lakosság utazási intenzitása enyhén csökken, ami leginkább a 3 naposnál hosszabb belföldi pihenések körében jelentkezik várhatóan, azaz a főutazások körében csökken a belföldi úticélok súlya,
• az 1 – 3 napos belföldi utazások számában érdemi változás nem várható,
• a külföldi vendégforgalom növekedése a főszezonban dinamikusan emelkedik, ugyanakkor a már jól ismert desztinációk felé irányul a vendégforgalom szétterítését ösztönző struktúrák hiánya miatt,
• összességében a várható vendégforgalom még nem fogja meghaladni a 2019-es volument, mégha egyes részszegmenseinél ez be is következik,
• a turisztikai bevételek előző évhez képest növekednek az elmúlt időszak áremelkedési és a forint gyengülése miatt, de ebből nem következik feltétlenül vállalkozási szinten a jövedelmezőség erősödése,
• az elmúlt időszak attrakciófejlesztései, a szolgáltatások minőségi fejlesztései és az aktív turisztikai kínálat jelentős bővülése a látogatószám jelentős emelkedéséhez vezet ezeken a pontokon, ugyanakkor az így keletkező bevételek nem minden esetben biztosítják a fenntarthatóságot, ami már középtávon is előrevetít további kezelendő problémákat,
• az szállás- és vendéglátás szolgáltatás terén mutatkozó munkaerőhiány és humánmenedzsmenttel kapcsolatos nehézségek idén is velünk maradnak, ami közvetlen hatással van a vendégélményre, a vendég minőségérzetére, azaz elégedettségére.

Fontos hangsúlyozni, hogy különösen az év utolsó harmadában nagymértékben megnő a célpiacokra és célcsoportokra szabott marketing aktivitás jelentősége mind a fogadóterületen (desztinációs marketing), mind a vállalkozói szinten. Ez utóbbi esetében a körültekintő árazás és a szolgáltatások minőségének emelése játszák a meghatározó szerepet, ami egyúttal a jövedelmezőség megtartása szempontjából is központi kérdés marad.