NNK: növekvőben az influenzások száma, a koronavírusos megbetegedések csökkennek
Az NNK legfrissebb tájékoztatása szerint növekvőben van Magyarországon az influenzások száma, ezzel együtt pedig az RSV is elkezdett terjedni, noha a koronavírusos esetek száma szerencsére csökkent.
Fotó: Unsplash/Brittany Colette
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) légúti figyelőszolgálatában résztvevő orvosok jelentéseit követő becslések szerint 2023 6. hetében 264 500-an, 24 500-zal többen fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 44 400 embernél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést, ez 6400-zal több, mint a megelőző héten.
Az NNK friss tájékoztatása szerint 2023. február 6-a és február 12-e között több mint 50 százalékban továbbra is a 14 éven aluli gyermekek voltak túlsúlyban és majdnem negyedrészben 15–34 éves korú a fiatal felnőttek. 15,7 százalék a 35–59 éves, 7,8 százalék a 60 év felettiek korcsoportjába tartozott az orvoshoz fordulóknak.
Influenzaszerű megbetegedések is változatlanul elsősorban a gyerekeket és a fiatal felnőtteket sújtották. Az előző hetekhez hasonlóan a 100 ezer azonos korcsoportba tartozó lakosra jutó megbetegedések száma február második hetében is a 3–5 évesek körében volt a legmagasabb (1390), ezt követte a 6–9 évesek (1282) és a 10–14 évesek (1069) érintettsége.
Így állunk most a légúti megbetegedésekkel
A légúti figyelőszolgálat 24 kórházának adatai alapján a 6. naptári héten kezelésre 265 embert vettek fel súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt. A kórházi ápolást igénylő betegek közül 67-nél az RSV, 48-nál a Covid, 32-nél az influenza vírusa állt a megbetegedések hátterében. Az RSV-pozitív betegek négyötöde 2 éves vagy annál fiatalabb, a Covid–19 fertőzöttek valamivel több mint 70 százaléka 60 éves vagy annál idősebb. Influenza okozta SARI megbetegedést valamennyi korosztályban diagnosztizáltak.
A 6. héten az NNK Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumában a sentinel (a figyelésben és adatgyűjtésben) résztvevő orvosoktól beküldött 148 légúti minta közül 55 betegnél igazoltak influenzavírus okozta fertőzést, 21-nél RSV-t és csak 6 esetben állt a SARS-CoV-2 vírus a tünetek hátterében. Pozitivitási arányban: influenza – 37,2 százalék; RSV – 14,2 százalék; SARS-CoV-2 – 4,1 százalék. Az előző hetihez képest 6, illetve 2,5 százalékkal nőtt tovább az influenza és az RSV, ám csaknem negyedére mérséklődött a Covid–19.
Magyarországon 2023. február második hetében – az MTI által közölt hivatalos adatok szerint – 830 új Covid–19-fertőzöttet igazoltak (napi átlagban 118-at), mindössze 5-tel többet, mint az azt megelőző héten. Kórházban 325 beteget ápoltak (12-vel kevesebbet, mint egy héttel korábban), s 31 beteg halt meg koronavírus-fertőzésben (eggyel több, mint február első hetében). A közlemény szerint a vírus továbbra is a beoltatlanokat veszélyezteti a legjobban, ezért őket továbbra is kérik az oltás felvételére. A megerősítő oltás pedig „mindenkinek ajánlott, aki négy hónapnál régebben kapta meg az előző oltást” – olvasható a közleményben.
Rusvai Miklós virológus ezzel nem feltétlenül ért egyet
„Az immunrendszer nem felejt, tehát a korábbi immunizálások, vagy a betegség átvészelése úgynevezett immun memóriasejtek kialakulásával jár. Ezek körülbelül öt–hét nap alatt tudnak annyi antitestet termelni, amennyi a fertőzés meggátolására képes”
– magyarázza a Business & Life Online Hír- és Cikkügynökség számára adott legújabb interjújában.
„Ha valaki négy–hat hónappal korábban immunizáltatta magát, az csak azt jelenti, hogy aktuálisan nincsenek antitestek a vérében, és emiatt, ha fertőzés éri, körülbelül öt nap múlva lesz csak védett. Ezért mondjuk azt, hogy nagyjából öt nap, mire az akut fertőzés lezajlik. Természetesen a tünetek megmaradhatnak, és az esetleges elváltozások is tartósabbak lehetnek, de maga a vírus ilyenkor már nincs jelen a szervezetben. Vagyis öt nap után, a képződött antitestek hatására a vírus kitakarodik a szervezetből. Ha valaki ezt az öt napot mégis meg akarja spórolni, akkor kell rendszeresen újra és újra immunizáltatnia magát, hogy fenntartsa az antitestszintet. De ha valaki emiatt négyhavonta oltatja magát, ki tudja, annak milyen következményei lehetnek. Még nem ismert, hogy ez nem jár-e káros mellékhatásokkal.”
A virológus inkább évente egyszeri oltást lát indokoltnak, de azt is csak a rizikócsoportokhoz tartozók esetében:
„E körbe tartoznak a 70 év fölöttiek, az immunhiányos betegek, azok, akik keringési problémával küzdenek, akiknek szívbillentyű-, vagy koszorúér-szűkületük, vagy valamilyen más keringési problémájuk van, illetve magas a vérnyomásuk, cukorbetegségben szenvednek, vagy jelentős mértékben túlsúlyosak.”
A koronavírus és az influenza elleni védekezést várhatóan meg fogja könnyíteni a társított vakcina megjelenése, mely egyetlen oltást jelent csak. „Kísérleti jelleggel állítottak már elő ilyen vakcinát, és zajlanak a klinikai vizsgálatok” – említi optimistán a virológus.
