Egy több mint drámai meccsen kapott ki a magyar férfi kézilabda-válogatott Norvégi ellen
A vártnál is sokkal szorosabb mérkőzést hozott a Norvégia-Magyarország férfi kézilabdamérkőzés a párizsi olimpián.
Fotó: Magyar válogatott tagjai a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi kézilabdatornájának B csoportjában játszott Norvégia - Magyarország mérkõzés elõtt a Dél-párizsi Arénában 2024. július 31-én.
MTI/Illyés Tibor
Nem a legjobb előjelekkel várhatta a mérkőzést a magyar férfi kézilabda-válogatott az esélyesebb Norvégia ellen. Mondhatni bravúrra volt szükség, és az sem segített, hogy reggel 9 órakor rendezték meg a csoportmeccset a párizsi olimpián.
A szövetségi kapitány sem örült ennek, ugyanakkor nem tűnt fáradtnak a csapat. Sőt, nagyon energikusan, koncentráltak kezdtek, amivel rögtön meglepték a norvégokat, akik valószínűleg nem számítottak hasonlóra, azt azonban nem állíthatjuk, hogy leírtak bennünket.
Mindezt úgy, hogy Rosta Miklós nem léphetett pályára, miután nem érezte jól magát. A 25 éves beállós nagy hiányt jelentett, ugyanakkor a csapat nélküle is nagyon erős tudott lenni, és szinte végig kézben tartotta az eseményeket.
Ilyen nincs, de mégis van
Fej-fej mellett haladt a két válogatott, egyik sem húzott el a másiktól, de nem lehetett kérdés, hogy a magyarok voltak a jobbak. Védekezésben is abszolúte topszintet hoztak, és ezúttal a támadások megállták a helyüket, bár ez nem jelentette azt, hogy Norvégia megtorpant volna, távolról sem.
Egészen idegőrlő volt a végjáték, nem mintha azelőtt ne lett volna izzasztóan szoros a párhac. Kevesebb mint 40 másodperccel a vége előtt 25-25 volt az állás, ami mindent elmondott, senki sem tudta, mi lesz a vége. Hosszú évek alatt nem láttunk hasonlót, mint most, amikor másodpercek voltak hátra, és egy magyar labdaszerzés végén Imre Bence egy az egyben vihette rá a kapusra, aki védett, majd fordulásból betaláltak a norvégok, és 26-25-re nyertek.
Nem érdemelte meg a magyar válogatott a vereséget, és döntetlen esetében is csalódottak lettünk volna a teljesítmény láttán. Van még esély a továbbjutásra, ám ez most rendkívül fájó, és egyúttal dühítő, nem állt mellénk a szerencse.
