Ezt két, a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó forrás is megerősítette. Az intézkedés hátterében az áll, hogy nőtt az aggodalom az orosz olajszállítások további fennakadásai miatt, ami komoly feszültséget okoz a globális ellátási láncokban.

Az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást gyakorol Indiára, hogy függessze fel orosz kőolajvásárlásait, Washington ugyanis a diplomáciai tárgyalások előmozdítását várja Moszkvától a Ukrajnával folytatott konfliktus kapcsán. Emellett az Európai Unió szankciói is jelentős hatással vannak az orosz olaj importjára, így az indiai állami finomítók már visszafogták orosz beszerzéseiket.

Egy komoly paradigmaváltásról van szó az OPEC részéről, ami az elmúlt években inkább a termelés korlátozásával próbálta stabilizálni és támogatni az olajpiacot, ám az idei évben stratégiai irányváltást hajtott végre, hogy visszaszerezze piaci részesedését. Mindezt az Egyesült Államok korábbi elnökének, Donald Trumpnak a nyomásgyakorlása is elősegítette, aki már tavaly követelte, hogy az OPEC növelje a kitermelést – írja a Sky News.

Az olajtermelés növelése idén áprilisban indult el, és azóta is folyamatosan zajlik a termelési volumen emelése. Az OPEC+ létrejötte 2016-ra nyúlik vissza, amikor az eredeti OPEC-tagságot további tíz ország, köztük Oroszország is kiegészítette, így közösen igyekeznek hatékonyabban befolyásolni a globális olajpiacot. Érdekesség, hogy 2022-ben Oroszország volt a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, ami a mai helyzetben kulcsfontosságú tényezővé teszi a termelési politikák alakulását.