Thaiföld és Nepál máris repülőtéri egészségügyi ellenőrzéseket vezetett be, hogy megakadályozzák a vírus behurcolását. A Nipah zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő kórokozó, ami szennyezett élelmiszerrel vagy közvetlen emberi érintkezéssel is átadható. A brit egészségügyi hatóság, a UKHSA szerint a halálozási arány 40-75% között mozog.

A vírus nem új: 1999-ben azonosították először malajziai és szingapúri sertéstelepeken. A fő természetes gazdái a gyümölcsevő denevérek, de a UKHSA szerint sertések, kutyák, macskák, kecskék, lovak és juhok is megfertőződhetnek. Jelenleg nincs engedélyezett oltás vagy célzott kezelés a Nipah‑fertőzésre.

Egyre többen aggódnak

A Mirror cikke négy vezető virológust kérdezett meg arról, mennyire kell tartani a vírustól, és mekkora az esélye egy újabb világjárványnak. „A lakosság számára a kockázat alacsony” – Dr. Efstathios Giotis. „A Nipah‑vírus viszonylag ritka zoonotikus fertőzés, amely elsősorban gyümölcsevő denevérekből ered, és alkalmanként sertésekre és emberekre is átterjedhet, akár közvetlenül, akár szennyezett élelmiszeren keresztül.”

Hozzátette, a fertőzés súlyos lehet, mivel „a tüdőt és az agyat érintheti, és jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy specifikus kezelés.”

Giotis hangsúlyozta, India korábban is átélt kisebb Nipah‑kitöréseket, például Nyugat‑Bengálban és Keralában, és ezekhez hasonlóan most is „korlátozott számú esetről” van szó, gyors közegészségügyi reakcióval. „A lakosság számára a kockázat alacsony… nincs bizonyíték arra, hogy szélesebb közegészségügyi fenyegetést jelentene.”

A reprodukciós ráta

„A reprodukciós ráta 1 alatt van” – Dr. Kaja Abbas. A London School of Hygiene & Tropical Medicine professzora szerint a Nipah súlyos légzőszervi és neurológiai betegséget okozhat, akár akut agyvelőgyulladásig súlyosbodva. „2001 óta szórványos, de visszatérő kitörések történtek, különösen Bangladesben és Indiában.”

A vírus több úton is terjedhet: „Az állatokról emberekre történő zoonotikus terjedés mellett emberről emberre, illetve szennyezett gyümölcstermékek – például datolyapálma‑lé – útján is fertőzhet.”

A legfontosabb azonban, hogy a vírus alap reprodukciós rátája 1 alatt van, ami azt jelenti, hogy „korlátozott az emberről emberre terjedés, és alacsony a széles körű pandémiás terjedés valószínűsége.” A Kelet-angliai Egyetem orvosprofesszora szerint a Nipah ritka, de rendkívül veszélyes fertőzés: „A halálozási arány 9% és 90% között változott az ismert esetekben.”

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „az esetek akár fele tünetmentes lehet”, és az inkubációs idő egy-két hét, de hosszabb is lehet. Hunter szerint a globális terjedés esélye alacsony, de figyelmeztetett: „Nem lehetünk önelégültek, mivel láttuk, hogy egyes vírusok mutálódhatnak, és fertőzőbbé válhatnak.”

„A lakosság számára a kockázat gyakorlatilag nulla” – Prof. Ian Jones. „A Nipah denevérvírus, amely időnként zoonotikus kitöréseket okoz, legtöbbször a denevérvizelettel szennyezett élelmiszerek szezonális fogyasztásához kapcsolódva.”

A vírus magas halálozási aránya ellenére nem terjed hatékonyan emberről emberre, ezért a veszély elsősorban a közvetlen családtagokat és az egészségügyi dolgozókat érinti. „A lakosság számára a kockázat lényegében nulla, mivel a vírusnak soha nem volt bizonyítéka általános terjedésre.”

Mit tehetnek az utazók?

A UKHSA szerint a turisták kockázata „nagyon alacsony”, ha betartják az alábbiakat:

• kerülni kell a denevérekkel és beteg állatokkal való érintkezést
• nem szabad nyers vagy erjedt datolyapálma‑levet fogyasztani
• a gyümölcsöket alaposan meg kell mosni és hámozni
• beteg állatok kezelésekor védőruházat szükséges
• jó kézhigiéné elengedhetetlen
• kerülni kell a közeli, védelem nélküli kontaktust fertőzött személlyel

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a Nipah‑vírus komoly, de nem valószínű, hogy világjárványt okozna – ugyanakkor a folyamatos éberség elengedhetetlen.