Nincs karácsony Kevin nélkül: górcső alatt a televíziós ismétlések
A televíziós ismétlések kerültek górcső alá, ami érdekes adatokat hozott.
Fotó: Unsplash/Jonas LeupeMár több mint száz magyar nyelvű televíziócsatornából válogathatunk, ezek programkínálata azonban nem mondható változatosnak: a vezető csatornacsaládok műsoridejük kevesebb mint tíz százalékában szolgáltatnak új tartalmakat – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából.
Az elmúlt negyedszázadban megtöbbszöröződött a magyar nyelven sugárzó tévéadók száma, közöttük szörfölve mégis gyakran érezhetjük úgy, hogy csupa olyan műsorral találkozunk, amelyet már láttunk – hiába bővült ugyanis a csatornakínálat, az új műsorok felhozatala ezt a gyarapodást nem követte le. Az NMHH most a két vezető csatornacsalád, a TV2- és az RTL-csoport 26 adójának programkínálatát vette górcső alá egy 2021-es, valamint egy idei műsorhét vizsgálatával.
A hazai televízióadók száma a kétezres évek második felétől kezdett meredeken növekedni, emiatt a nézőközönség figyelme is egyre inkább megoszlott közöttük. Az új helyzetre válaszul, vezető pozíciójuk megőrzése érdekében a legnépszerűbb csatornaszolgáltatók tematikus mellékcsatornákat alapítottak – ezekkel szélesebb közönséget érhettek el, és jelentősen növelték az eladható reklámidejüket is.
A produkciók előállítási költségei
Produkcióik előállítási költségei azonban nem csökkentek számottevően, miközben csatornáik terjesztési kiadásai megugrottak, így egyre meghatározóbbá váltak a tévéadóik kínálatában a műsorismétlések. A tanulmány megjegyzi, hogy a folyamat elősegítette az új, friss tartalmakat kínáló szereplők, például az online streamingszolgáltatók előretörését is, illetve a fiatalok elfordulását a televíziózástól.
A legtöbb friss tartalommal egyértelműen a csatornacsaládok anyacsatornáin találkozhatnak a nézők, de a vizsgált műsorheteken ezek programjának is csupán tíz százalékát tették ki premiertartalmak. Mellékcsatornáik ennél is rosszabbul teljesítettek, átlagosan feleennyi újdonságot kínáltak a nézőiknek. A fő csatornákra nem voltak jellemzőek az egy héten belüli ismétlések, leánycsatornáikon azonban naponta hat-hét órában találkozhattak az érdeklődők újfent az előző napi kínálattal – amelyet aztán a hétvégén ismét megnézhettek. Mindeközben egyértelműen kimutatható a premierprogramok nézővonzó hatása: a friss műsorok jellemzően ötször magasabb nézettséget értek el a teljes népesség körében, mint a korábban már leadott produkciók.
A kutatás azt is vizsgálta, mennyire korosak a megismételt műsorszámok. Minél idősebb egy alkotás, annál nagyobb az esély arra, hogy a néző már látta korábban. 2021-ben a műsoridő kétharmadát 2017 előtt készült művek tették ki, és csupán tizenöt százalékát a vizsgálati évben készített produkciók. Az idei évre a műsorkínálat még inkább elöregedett, közel hetven százalék volt öt évnél régebbi, és csak kilenc százalék a vizsgálat évében született alkotások aránya.
Az újrajátszott műsorok tizenöt százaléka több adón is megjelent. Elsősorban az amerikai romantikus és akciósorozatokat ismételték előszeretettel a televíziók, így például a Szívek szállodája 2024-ben három helyen is futott (RTL, Cool TV és Sorozatklub), ahogy a New York-i és Miami helyszínelők is. A 2021-es és 2024-es eredményeket összevetve az is látható, hogy a csatornák gyakran mindkét évben műsoron tartották ugyanazokat a filmeket, sorozatokat vagy szórakoztató műsorokat, akár azonos évadokkal.
Ez a fajta ismétlés kétharmadrészt a hazai produkciókat jellemezte, így például mindkét évben újranézhettük a Mi kis falunk és a Barátok közt epizódjait, a Mónika show-t és az Éjjel-nappal Budapestet is. A tanulmány részletes eredményei már elérhetők az NMHH honlapján.
