Június 27-én letartóztatták Nnamdi Kanut, a szakadár Biafra Őslakos Emberek (IPOB) mozgalom vezetőjét Kenyában és azóta ki is adatták Nigériának, hogy bíróság elé tudják állítani. Már négy éve szökésben volt, mely idő alatt a szervezetének tevékenysége súlyos kihívás elé állította a nigériai kormányt és az ország egységét is fenyegette.

Délkelet-Nigériában, az azóta megszűnt Biafra Köztársaság epicentrumában egyre nagyobb támogatása van annak, hogy állítsák helyre a szakadárállamot, amely a hatvanas évek végén jött létre. Kanu azért is volt főellenség a központi kormány számára, mert hatalmas tábort gyűjtött a szakadár törekvések támogatására. Soron kívül Halálra ítéltek egy iráni rappert, amiért részt vett egy 2022-es tüntetésen

Az IPOB vezetőjét már 2015-ben letartóztatták egyszer hazaárulás miatt és közel két éven át börtönben tartották annak ellenére, hogy több bíróság is elrendelte a szabadon engedését. Végül 2017-ben el is engedték, melyet követően Kanu azonnal külföldre menekült és azóta is Biafra függetlenségéért küzdött, valamint megállíthatatlanul támadta a kormányt, főként a közösségi médiában.

Kanu ismételt letartóztatása azonban egyáltalán nem törte meg a szakadárpárti szimpatizánsokat, pont inkább úgy tűnik, hogy megerősítette ezen törekvéseket. Nigériában és külföldön – mint Spanyolországban vagy Izraelben – több ezren vonultak utcára a Biafra-pártiak közül, hogy követeljék Kanu szabadon engedését és a független állam felállítását.

„Az IPOB-ot sosem lehet megfélemlíteni. A nigériai kormány a végsőkig próbál elmenni, hogy elhallgattasson minket, de készen állunk a harcra, akár az életünk árán is, hogy kiengedjék Kanut és Biafran függetlenné váljon”

nyilatkozta Nnami Okpara, a csoport támogatója a török TRT World hírtelevízió megkeresésére.

Kanu – aki életének legnagyobb részét az Egyesült Királyságban töltötte – még 1967-ben született, éppen akkor, amikor kitört a nigériai polgárháború. Szimbolikus ez a dátum Kanu számára, mivel a polgárháború éppen a nigériai központi kormány és a Biafra Köztársaság szakadárállam között zajlott.

A szűk három évig tartó véres konfliktusnak végül 1970-ben lett vége a biafraiak vereségével, amely végül a becslések szerint közel 3 millió halálos áldozattal járt, így afrikai viszonylatban is egy kiemelten véres polgárháború volt.

A két állam végül a konfliktus lezárásaképpen ismételten egyesült, azonban a szakadár indulatokat kiváltó feszültség nem változott: a Biafra Köztársaságot támogató Igbo etnikai csoport továbbra is elnyomás alatt volt a muszlim hausza-fuláni népcsoport által vezetett kormány által, amely főként az ország északi részén domináns etnikum.

„Amíg a huszák és a fulánik dominálják a politikát és a kormányt Nigériában, az igbók kirekesztettnek és megalázottnak fogják érezni magukat. Ha nem akarják, hogy békésen szakadjunk ki, akkor harcolni fogunk a szabadságunkért”

mondta Okpara.

Az igbók évtizedes elnyomása végül ahhoz vezetett, hogy 2014-ben létrejött az IPOB, méghozzá Kanu vezetésével, melynek egyértelmű célja Biafra helyreállítása. Az elmúlt idők eseményei pedig megmutatták, hogy az IPOB semmitől sem riad meg, ha az általuk ellenségként definiált felekkel való konfrontációra kerül sor.

Mintegy hat hónappal ezelőtt Kanu – aki retorikájában főként a fulánikat szokta támadni, kifejezetten ellenséges ezen népcsoporttal – bejelentette, hogy létrehozzák a Keleti Biztonsági Hálózatot (ESN), egy Biafra-párti félkatonai szervezetet, amelynek saját bevallásuk szerint az a célja, hogy megvédje a délkelet-nigériaiakat a „banditáktól és felfegyverkezett fuláni pásztoroktól”.

Kudos to our great ESN gallant men. For there victory . pic.twitter.com/HXiTQFDFgU

— IPOB AKWAIBOM STATE (@ipob_Akwaibom) July 23, 2021

Kanu ráadásul áprilisban bejelentette, hogy szövetséget kötöttek a régió másik legnagyobb szeparatista csoportjával, az Ambazonia Kormányzó Tanáccsal (AGC). Az AGC az egyike a két legnagyobb angolpárti, szakadár csoportoknak Kamerun nyugati részén, akik így szövetségre léptek az IPOB-bal és ezáltal az ESN-nel.

A nigériai hatóságok persze az IPOB megerősítését úgy tekintették, hogy a szervezet megpróbálja destabilizálni az ország délkeleti részét, ezért terrorszervezetnek nyilvánították őket. A biztonsági szolgálatok pedig már így is megvádolták az ESN-t azzal, hogy különböző támadásokat hajtottak végre a régióban idén.

Az év elején pedig a nigériai védelmi erők offenzívát indítottak a szervezet félkatonai egysége ellen, így az IPOB bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött a háború a kormány és a szervezet között. Emma Powerful, az IPOB sajtófelelőse februárban jelentette ezt be:

„Igen, a második Nigéria/Biafra háború elkezdődött. De megígérhetjük ellenségeinknek, hogy nem fogjuk őket kímélni, szégyenteljes vereséget fognak szenvedni”

Az ESN megalakítása és az AGC szövetsége óta az igbók legnagyobb akciója kétségtelenül az volt, amikor egy csapatnyi fegyveressel rátámadtak egy Owerri városában található börtönre, amelynek köszönhetően legalább 1800 rab tudott megszökni. A fegyveresek azóta több biztonsági pontot megtámadtak a délkeleti régióban.

Azért is valószínű, hogy a börtön ostromáért az ESN-AGC szövetség a felelős, mert Kamerunban az anglofón szakadárok rengeteg hasonló támadást véghezvittek már. Csak 2021-ben legalább 30 különböző támadást indítottak a központi kameruni kormányerők, valamint a hadsereg ellen.

„Az ESN egy nagyon jól felfegyverkezett szervezet, amely készen áll a háborúra, de a nigériai kormány is felkészült már rájuk. Nem akar senki egy újabb háborút az IPOB-bal, de ha ennyire akarják, megkapják”

mondta egy magas beosztású nigériai katonai tisztviselő.

Valamennyi nigériai tisztviselőn azonban Muhammadu Buhari elnök szavait ismételgetik, aki beígérte, hogy kemény kézzel fognak lecsapni a szakadár szervezetre. Buhari annyira kemény retorikát alkalmazott már korábban az igbók és az IPOB ellen, hogy a Facebookon és a Twitteren is letiltották több posztját.

„Nagyon sok közülük, akik ennyire rosszul viselkednek, túl fiatalok ahhoz, hogy emlékezzenek arra az emberveszteségre és pusztításra, amit a nigériai polgárháború hozott. Mi, akik 30 hónapon át a csatatéren voltunk, akik átélték a háborút, olyan nyelven fogunk velük beszélni, amit megértenek”

mondta Buhari.

Kanu letartóztatása azonban nem fogja megtörni a szakadárokat, mint ahogyan a Boko Haram vezetőjének, Abubakar Shekaunak a halála sem lassította le az iszlamista lázadókat a Csád-tó környékén. Éppen ellenkezőleg, az IPOB-vezér letartóztatása pont hogy nagyobb támogatást fog hozni a függetlenségnek délkeleten.

Amennyiben túlfeszítik a húrt és túlságosan erőszakosan próbálnak leszámolni a mozgalommal, akkor hatalmas feszültség alakulhat ki és halálos felkelések lehetnek. Christian Anozie biztonsági elemző szerint pedig ez egyértelmű eseményekbe torkollhat:

„Még ha az elnök nem is gondolta komolyan, hogy ismét háborút indít a délkeleti régió ellen, a biztonsági erőket ért folyamatos támadások ezt megváltoztathatja. Megvan a veszélye, hogy újra kitör a polgárháború Nigériában”