Június 27-én letartóztatták Nnamdi Kanut, a szakadár Biafra Őslakos Emberek (IPOB) mozgalom vezetőjét Kenyában és azóta ki is adatták Nigériának, hogy bíróság elé tudják állítani. Már négy éve szökésben volt, mely idő alatt a szervezetének tevékenysége súlyos kihívás elé állította a nigériai kormányt és az ország egységét is fenyegette.

Délkelet-Nigériában, az azóta megszűnt Biafra Köztársaság epicentrumában egyre nagyobb támogatása van annak, hogy állítsák helyre a szakadárállamot, amely a hatvanas évek végén jött létre. Kanu azért is volt főellenség a központi kormány számára, mert hatalmas tábort gyűjtött a szakadár törekvések támogatására. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Az IPOB vezetőjét már 2015-ben letartóztatták egyszer hazaárulás miatt és közel két éven át börtönben tartották annak ellenére, hogy több bíróság is elrendelte a szabadon engedését. Végül 2017-ben el is engedték, melyet követően Kanu azonnal külföldre menekült és azóta is Biafra függetlenségéért küzdött, valamint megállíthatatlanul támadta a kormányt, főként a közösségi médiában.

Kanu ismételt letartóztatása azonban egyáltalán nem törte meg a szakadárpárti szimpatizánsokat, pont inkább úgy tűnik, hogy megerősítette ezen törekvéseket. Nigériában és külföldön – mint Spanyolországban vagy Izraelben – több ezren vonultak utcára a Biafra-pártiak közül, hogy követeljék Kanu szabadon engedését és a független állam felállítását.

Kanu – aki életének legnagyobb részét az Egyesült Királyságban töltötte – még 1967-ben született, éppen akkor, amikor kitört a nigériai polgárháború. Szimbolikus ez a dátum Kanu számára, mivel a polgárháború éppen a nigériai központi kormány és a Biafra Köztársaság szakadárállam között zajlott.

A szűk három évig tartó véres konfliktusnak végül 1970-ben lett vége a biafraiak vereségével, amely végül a becslések szerint közel 3 millió halálos áldozattal járt, így afrikai viszonylatban is egy kiemelten véres polgárháború volt.

A két állam végül a konfliktus lezárásaképpen ismételten egyesült, azonban a szakadár indulatokat kiváltó feszültség nem változott: a Biafra Köztársaságot támogató Igbo etnikai csoport továbbra is elnyomás alatt volt a muszlim hausza-fuláni népcsoport által vezetett kormány által, amely főként az ország északi részén domináns etnikum.

Az igbók évtizedes elnyomása végül ahhoz vezetett, hogy 2014-ben létrejött az IPOB, méghozzá Kanu vezetésével, melynek egyértelmű célja Biafra helyreállítása. Az elmúlt idők eseményei pedig megmutatták, hogy az IPOB semmitől sem riad meg, ha az általuk ellenségként definiált felekkel való konfrontációra kerül sor.

Mintegy hat hónappal ezelőtt Kanu – aki retorikájában főként a fulánikat szokta támadni, kifejezetten ellenséges ezen népcsoporttal – bejelentette, hogy létrehozzák a Keleti Biztonsági Hálózatot (ESN), egy Biafra-párti félkatonai szervezetet, amelynek saját bevallásuk szerint az a célja, hogy megvédje a délkelet-nigériaiakat a „banditáktól és felfegyverkezett fuláni pásztoroktól”.

Kanu ráadásul áprilisban bejelentette, hogy szövetséget kötöttek a régió másik legnagyobb szeparatista csoportjával, az Ambazonia Kormányzó Tanáccsal (AGC). Az AGC az egyike a két legnagyobb angolpárti, szakadár csoportoknak Kamerun nyugati részén, akik így szövetségre léptek az IPOB-bal és ezáltal az ESN-nel.

A nigériai hatóságok persze az IPOB megerősítését úgy tekintették, hogy a szervezet megpróbálja destabilizálni az ország délkeleti részét, ezért terrorszervezetnek nyilvánították őket. A biztonsági szolgálatok pedig már így is megvádolták az ESN-t azzal, hogy különböző támadásokat hajtottak végre a régióban idén.

Az év elején pedig a nigériai védelmi erők offenzívát indítottak a szervezet félkatonai egysége ellen, így az IPOB bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött a háború a kormány és a szervezet között. Emma Powerful, az IPOB sajtófelelőse februárban jelentette ezt be:

Az ESN megalakítása és az AGC szövetsége óta az igbók legnagyobb akciója kétségtelenül az volt, amikor egy csapatnyi fegyveressel rátámadtak egy Owerri városában található börtönre, amelynek köszönhetően legalább 1800 rab tudott megszökni. A fegyveresek azóta több biztonsági pontot megtámadtak a délkeleti régióban.

Azért is valószínű, hogy a börtön ostromáért az ESN-AGC szövetség a felelős, mert Kamerunban az anglofón szakadárok rengeteg hasonló támadást véghezvittek már. Csak 2021-ben legalább 30 különböző támadást indítottak a központi kameruni kormányerők, valamint a hadsereg ellen.

Valamennyi nigériai tisztviselőn azonban Muhammadu Buhari elnök szavait ismételgetik, aki beígérte, hogy kemény kézzel fognak lecsapni a szakadár szervezetre. Buhari annyira kemény retorikát alkalmazott már korábban az igbók és az IPOB ellen, hogy a Facebookon és a Twitteren is letiltották több posztját.

Kanu letartóztatása azonban nem fogja megtörni a szakadárokat, mint ahogyan a Boko Haram vezetőjének, Abubakar Shekaunak a halála sem lassította le az iszlamista lázadókat a Csád-tó környékén. Éppen ellenkezőleg, az IPOB-vezér letartóztatása pont hogy nagyobb támogatást fog hozni a függetlenségnek délkeleten.

Amennyiben túlfeszítik a húrt és túlságosan erőszakosan próbálnak leszámolni a mozgalommal, akkor hatalmas feszültség alakulhat ki és halálos felkelések lehetnek. Christian Anozie biztonsági elemző szerint pedig ez egyértelmű eseményekbe torkollhat: