Erővel szállítják bíróság elé Nicolas Sarkozy egykori francia államfőt
Sarkozy nem gyanúsított az ügyben, de tanúként történő meghallgatását elrendelte a törvényszék. A volt államfő levélben jelezte, hogy nem kíván megjelenni a tárgyaláson, így „erővel szállítják bíróság elé”.
Nicolas Sarkozy volt francia államfõ érkezik a korrupciós perének tárgyalására Párizsban 2020. november 23-án. Az államfõi tisztséget 2007 és 2012 között betöltõ francia politikust befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval vádolják. Ez lesz az elsõ alkalom, hogy egy volt francia köztársasági elnöknek korrupciós vádakra kell a bíróságon válaszolnia.
MTI/EPA/Christophe Petit TessonElrendelte kedden az illetékes francia bíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfő tanúként történő meghallgatását az öt közvetlen munkatársának, köztük Claude Guéant-nak, az elnöki hivatal volt vezetőjének a perében, amelyben az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatásokért kell felelniük.
Nicolas Sarkozy nem gyanúsított az ügyben, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnököt eredetileg a felperes, a korrupcióellenes Anticor egyesület kívánta tanúként beidézni, de Sarkozy a per kezdete előtt levélben tudatta a bírósággal, hogy nem kíván megjelenni a tárgyaláson.
A bíróság kedden „elrendelte, hogy a tanút erővel szállítsák a bíróság elé, meghallgatása november 2-án lesz”. Az indoklás szerint a tanúvallomása szükséges az igazság megismeréséhez. Mint a bíróság elnöke fogalmazott: „gyanítható, hogy a volt államfő hatással volt azokra a cselekményekre, amelyekért a vádlottaknak felelniük kell”.
A francia alkotmány nem zárja ki, hogy a volt elnököt a mentelmi joga ellenére tanúként beidézze a bíróság a mandátuma idején történt bűncselekmények miatt.
Nicolas Sarkozy egyelőre nem kívánta kommentálni a fejleményeket.
Az ügy nyomozati szakaszában a vizsgálóbírók többször is meg akarták hallgatni tanúként a volt államfőt, de ő mindig megtagadta a vallomástételt.
A hétfőn megkezdődött és várhatóan négy hétig tartó perben a bíróság a Sarkozy elnökségének első évében a hivatala által megrendelt közvélemény-kutatások körüli állítólagos visszaéléseket vizsgálja.
A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Sarkozy hivatalba lépését követően merült fel, amikor a számvevőszék a 2009-es jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt, több tucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok. A felméréseket az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy felesége elfogadottságáról készíttették.
Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és favoritizmussal, azaz tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolja az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi 10 ezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel, és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi 10 ezer eurón felül 65-71 százalék közötti jutalékot is felszámolt magának.
Nicolas Sarkozy az első francia államfő a második világháború óta, akit – egyelőre nem jogerősen – letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Március 1-én ítélték el egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre, amiért információkért cserében megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót. De mivel fellebbezett, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet. Szeptember végén egy év börtönbüntetést kapott a 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt, de ez ellen az ítélet ellen is fellebbezett.
(MTI)
