A cselekmény két fiatal rendőr, Wilfried Wils (Stef Aerts) és Lode Metdepenningen (Matteo Simoni) életét követi, akiknek folyamatosan dönteniük kell: együttműködnek a megszálló hatalommal, vagy az ellenállás útját választják. A film központi kérdése az erkölcsi dilemmák bemutatása, hiszen minden döntésük a túlélés és a lelkiismeret határán mozog.

A rendező nagy hangsúlyt fektetett a történelmi hitelességre. A kosztümök, a díszletek és a 4:3 képarány mind a korszak atmoszféráját idézik. A kritikusok kiemelték, hogy a film „elsősorban az emberi arcokra koncentrál, a történelem súlyát közelképekben mutatja meg” (Film Fugitives).

A nemzetközi kritikák vegyesek, de erőteljesek voltak, mindenképpen megér egy próbát az alkotás, addig a film látványvilága nyers és realista. Nem grandiózus csatajelenetekre épít, hanem a mindennapi élet nehézségeit mutatja be. A vizuális erő inkább az atmoszférából fakad, nem a látványos akcióból.

A Védőr azoknak ajánlható, akik szeretik a történelmi drámákat, különösen azokat, amelyek a második világháború idején játszódnak. Nem könnyed szórakozás, hanem elgondolkodtató alkotás, amely a túlélés, az erkölcs és az emberi döntések súlyát vizsgálja. A Netflixen is elérhető, így széles közönséghez jut el.

Egy korhű, feszült és nyers történelmi dráma, ami nemcsak a korszak eseményeit mutatja be, hanem az emberi döntések súlyát is. Tim Mielants rendezése érzékenyen tárja fel, hogyan sodródnak fiatal emberek a történelem viharában, és milyen árat kell fizetniük a túlélésért.