1992-ben mutatták be Michael Mann rendezésében Az utolsó mohikán című filmet, ami James Fenimore Cooper klasszikus regényének újabb adaptációja. A rendező, aki korábban főként modern akciófilmekkel vált ismertté, ezúttal a 18. század második felébe, a francia-indián háború idejére vitte vissza a nézőket. A történet egyszerre akciófilm, bosszútörténet és romantikus dráma, ami a korabeli Észak-Amerika vadregényes tájain bontakozik ki.

A cselekmény középpontjában Hawkeye (Daniel Day-Lewis), a mohikánok által nevelt fehér vadász áll, aki apjával és testvérével együtt próbálja megóvni a brit ezredes lányait a háború kegyetlenségeitől. A filmben a személyes sorsok és a történelmi események szorosan összefonódnak, miközben a nézők tanúi lehetnek a mohikán törzs lassú eltűnésének is.

A kritikusok szerint a film egyik legnagyobb erőssége, hogy bár mindössze 112 perces, mégis rendkívül gazdag tartalommal bír. Ahogy a korabeli értékelések is kiemelték: „Az utolsó mohikán szinte túlcsordul a drámától és a látványtól, és rengeteg minden zsúfolódik bele ebbe a játékidőbe. De éppen ez a tömörség biztosítja, hogy sosem válik unalmassá.”

A látványvilág mellett a film zenéje is külön említést érdemel. Trevor Jones és Randy Edelman közös filmzenéje epikus hangulatot teremt, ami a mai napig az egyik legemlékezetesebb filmzenei alkotásként él a köztudatban. A zene és a képi világ együttese olyan sodrást ad a filmnek, amely miatt a nézők valóban úgy érzik, mintha a történelem részeseivé válnának.

A Netflixen is elérhető film nemcsak a közönség körében aratott sikert, hanem a szakma is elismerte: 1993-ban Oscar-díjat nyert a legjobb hang kategóriában, emellett több BAFTA-díjjal is jutalmazták, köztük a legjobb operatőrnek járó elismeréssel. A Rotten Tomatoes értékelése 88 százalékos, az IMDb-n pedig 7,6-os pontszámot ért el, ami jól mutatja, hogy három évtizeddel a bemutató után is meghatározó alkotásnak számít.

Michael Mann filmje egy olyan mű, ami a dráma, a romantika és az akció elemeit ötvözve képes volt új életet lehelni Cooper regényébe. Az utolsó mohikán máig az egyik legemlékezetesebb történelmi eposz, amely a 18. századi Észak-Amerika világát a lehető leglátványosabban tárta a közönség elé.