Népirtás a vád hét, egykori boszniai szerb katona ellen
Nagyon súlyos vádakat fogalmaztak meg hét, egykori boszniai szerb katonával szemben.
Fotó: Boszniai muzulmán asszony a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében a közelmúltban azonosított 30 áldozat temetési szertartásán a mészárlás központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2023. július 11-én, a vérengzés 28. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
MTI/EPA/Fehim Demir A srebrenicai népirtásban való részvétellel gyanúsítják azt a hét, egykori boszniai szerb katonát, akit pénteken fogott el a boszniai állami nyomozó és védelmi hivatal (SIPA). A SIPA közleménye szerint az egykori katonákat a kelet-boszniai Zvornikban fogták el, és az ügyészség azzal gyanúsítja őket, hogy a boszniai szerb hadsereg zvorniki egységének tagjaiként 800 bosnyák áldozat meggyilkolásában vettek részt az 1992-1995-ös boszniai háború idején.
A letartóztatások hírének hallatán zvorniki veteránok tiltakozást és az utak lezárását jelentették be, mondván, hogy a boszniai szerb hadsereg csak a szabadságért és saját nemzettársaiért harcolt a háború során. A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak.
A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
35 ezer ember tűnt el
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat.
Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négy ember életfogytig tartó szabadságvesztést kapott népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.
(MTI)
