AKTUÁLIS
ÉLŐ
AKTUÁLIS
Fotó: PixabayMi lesz a Nemzetközi Űrállomáson folyó munkával az ukrán invázió után?
Szerző: Czinder Tímea
A Nemzetközi Űrállomás több mint két évtizede az együttműködés szimbóluma, az Oroszországra kivetett szankciók miatt azonban egyre több problémát vet fel az Egyesült Államokkal közös munka.
Március 30-án, 355 napos űrben tartózkodás után visszatér a Földre Mark Vande Hei, aki ezzel a legtöbb egymást követő napot az űrben töltő amerikai NASA űrhajóssá válik. Korábban ezt a rekordot Scott Kelly tartotta 340 napos küldetésével, őt pedig Christina Koch követte 328 nappal.
A siker mérföldkövet jelent a NASA legsikeresebb programja, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) történetében, ami a felfedezés és nemzetközi együttműködés szimbólumává vált több mint két évtizedes működése alatt. Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját követően azonban nem világos, hogyan folytatódhat tovább a közös munka az űrben, miután a Földön hidegháborús hangulat fokozódik Oroszország és az Egyesült Államok között.
Múlt héten Biden elnök utalást tett rá, a kivetett szankciók alááshatják az orosz űrprogramot, Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz űrkutatási hivatal vezetője pedig Twitteren kérdést intézett hozzá, az Egyesült Államok talán a közös munkát tervezi-e felrúgni az űrállomáson. Emékezetetett rá, Oroszország működteti az állomást pályán tartó tológépezetet, ami nélkül az építmény a Földre zuhanhatna.
A NASA válasza kevésbé bizonyult hevesnek; kijelentették, a Roszkozmosszal együttműködve folytatják megszokott űrrepülési műveleteiket a folyamatos biztonság érdekében. Közleményük szerint nem terveznek változtatásokat eszközölni a pályáján keringő és földi állomások műveleteinek támogatásában.
Kathy Lueders, a NASA űrműveletekkel foglalkozó társadminisztrátora hétfőn elmondta, munka szinten semmilyen jelet nem kapnak arra vonatkozóan, hogy a kollégák nem elkötelezettek a Nemzetközi Űrállomáson folyó műveletek mellett. Csapatként dolgoznak együtt, mint három héttel ezelőtt.
A NASA és az orosz kollégák „még mindig együtt beszélgetnek, még mindig együtt edzenek, még mindig együtt dolgoznak”. Nyilvánvalóan megértik a globális helyzetet, de az űrhajósok csapatként működnek együtt. Lueders hozzátette, korábban is előfordult már hasonló helyzet, és mindkét fél profin kezelte, megértve a küldetés és a felek közötti békés viszony megőrzésének fontosságát.
„A NASA továbbra is azon dolgozik, hogy orosz űrhajósokat repítsen amerikai űrrepülőgépeken, az amerikai asztronauták pedig az orosz Szojuz űrszondákon utazzanak, például azon, amelyik várhatóan néhány héten belül hazahozza Vande Heit”
– nyilatkozta a NASA szóvivője.
Az állomáson töltött ideje alatt Vande Hei, a hadsereg nyugalmazott ezredese és az iraki háború veteránja azt mondta, „büszke rá, hogy tagja lehet a csapatnak”, és támogatta orosz kollégáit egy űrséta során.
A két ország éveken át egymás mellett dolgozott az űrben és a földön, miután pedig az űrsikló program 2011-ben véget ért, a hivatal Oroszországtól kezdett függeni, hogy űrhajósait az állomásaira repítse. Ez az együttműködés még szorosabbra fűzte az űrügynökségek viszonyát.
A közelmúltban azonban geopolitikai feszültségek kezdték aláásni a kapcsolatot. 2019-ben a NASA akkori adminisztrátora, Jim Bridenstine meghívta Rogozint az Egyesült Államokba, a látogatás azonban meghiúsult, miután néhány kulcsfontosságú szenátor kikezdte a lépést.
Rogozin miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be Oroszország Ukrajna elleni akciói idején, ezért 2014-ben az Obama-kormány szankciós listára helyezte; ennek életbe lépése után a Roszkozmosz vezetője úgy fogalmazott, Oroszországnak nem kellene többé NASA űrhajósokat repültetnie, az Egyesült Államok pedig használjon trambulint az űrbe jutáshoz.
Noha Rogozin heves vérmérsékletéről ismert, Leroy Chiao, a NASA Szojuzon repülő egykori űrhajósa mégis jelentősnek nevezte a kirohanást, mert ez volt az első alkalom, hogy az űrügynökségen belül valaki utalást tett volna a partnerség felbontására.
Scott Pace – aki a Nemzeti Űrtanács ügyvezető titkára volt a Trump adminisztráció alatt – múlt év végén azt nyilatkozta a Washington Postnak, a Nemzetközi Űrállomáson történő együttműködés kényes téma. Az ISS összetartó kapocs az USA és Oroszország között, ugyanakkor nem sérthetetlen, és ma már nem valósulhatna meg egy hasonló kezdeményezés.
Bill Nelson, a NASA jelenlegi adminisztrátora megpróbált ugyan nyílt párbeszédet folytatni a Roszkozmosszal, felháborodott azonban az oroszok „felelőtlen és destabilizáló” lépésén, miután tavaly felrobbantottak egy működésképtelen műholdat, több száz potenciálisan veszélyes törmelékdarabot szórva ezzel az űrállomás pályájára.
Mindezek ellenére a Biden-adminisztráció nemrég bejelentette, az Oroszországgal fennálló feszültségek ellenére továbbra is folytatni szeretné a közös munkát, és meghosszabbítaná az állomás élettartamát 2024-ről 2030-ra.
„Ahogyan egyre több nemzet tevékenykedik az űrben, minden eddiginél fontosabb, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet töltsön be a növekvő nemzetközi szövetségek kialakításában, valamint a békés és felelős űrhasználat szabályainak és normáinak megalkotásában”
– mondta akkor Nelson.
Az űrállomás megsemmisülése után azonban a NASA a tervek szerint nem keres többé partnerséget Oroszországgal, ehelyett a magánszektor vállalataival dolgozik együtt a kereskedelmi űrállomások fejlesztésén.
