Nemzetközi reakciók Oroszország kelet-ukrajnai lépéseire

Németország: Olaf Scholz német kancellár bejelentette, leállítják a korábban is vitatott Északi Áramlat-2 gázvezeték továbbépítését, Moszkva kelet-ukrajnai akcióira válaszul. Ez az a vezeték, mely tovább növelte volna az EU függőségét az orosz gáztól, mely már évek óta viták tárgya az EU-ban és az Egyesült Államokban is.

Egyesült Királyság: Boris Johnson brit miniszterelnök ismertette az Oroszországgal szemben bevezetendő szankciók „első részletét”, ezzel együtt elítélve Putyin hétfő esti döntését a szakadár területek függetlenségének elismerése kapcsán. A brit kormány első körben 5 bankot, valamint három „igen nagy vagyonnal rendelkező orosz magánszemélyt” fog szankcionálni. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

Európai Unió: Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU-tagállamoknak egy szankciócsomag bevezetésére, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy ezek hűek maradjanak a Krím 2014-es moszkvai annektálása után hozott szankciókhoz. A CNN forrásai szerint az elmúlt pár órában az EU és az USA intenzív telefonbeszélgetéseket folytatott egymással, hogy megegyezzenek, hogyan járjanak el a továbbiakban.

Egyesült Államok: A Fehér Ház hétfőn bejelentett pár kilátásba helyezett szankciót, ám kedden újabb szankciócsomag előkészítéséről számoltak be, habár kifejezetten óvatos volt az amerikai kormány kommunikációja. Ezt pedig az indokolja, hogy az USA-nak először az EU-val kell megbeszélnie, hogy miként lépjenek fel Oroszországgal szemben, így amíg közös nevezőre nem jutnak, nem lenne érdemes belengetni komolyabb szankciókat.

Törökország: Recep Tayyip Erdogan elnök elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntését, hogy függetlenként ismeri el a szakadár kelet-ukrajnai területeket, sőt,”elfogadhatatlannak” nevezte, s hozzátette, mindez ellentétes a minszki megállapodásokkal.

Kína: Egészen meglepő, hogy Kína ilyen gyorsan reagált az orosz lépésre, de nem azért, mert lassú a kommunikációjuk, hanem mert egy igen kényes helyzetben vannak, ahol megpróbálnak lavírozni a Moszkvával való elmélyülő kapcsolatok és az állami szuverenitás határozott védelmére irányuló gyakorlott kínai külpolitika között. Kína közölte, minden ország „jogos biztonsági aggályait tiszteletben kell tartani”, és ismételten „önmérsékletre” szólította fel a feleket.