Clouds
21 Budapest
Dollár
367,97 Ft
Euró
394,73 Ft
Font
442,51 Ft
Bitcoin
22,959 $

Mióta itt jártál:

A nemzetközi közösségi elítéli a tálibokat az iskolalátogatási tilalom kapcsán

Fotó: MTI/EPA
Ázsia
not image

Borbély Fanni

Szerkesztő

A tálibok eddig sem tettek semmit azért, hogy a nemzetközi közösség legitim kormányként ismerje el őket, sőt: most megtiltották a lányoknak, hogy iskolába járjanak.

A tálibok kedden közölték, megtiltják, hogy a lányok és a nők iskolába járjanak: a lázadó csoport részéről ez csak a legutóbbi lépés volt az afgán nők szabadságának brutális elnyomása terén, miután 2021 augusztusában átvették a hatalmat az országban.

Soron kívül 3600 fölé emelkedett a törökországi földrengés halálos áldozatainak száma

Noha a kormányzásra is alkalmatlan lázadó csoport több alkalommal is állította, hogy “megvédi a lányok és nők jogait”, valójában minden egyes lépésükkel egyre inkább sárba tiporják a nők jogait, s megfosztják őket a nagyon nehezen kivívott szabadságjoguktól, melyért fáradhatatlanul küzdöttek az elmúlt 20 évben.

Nemzetközi reakciók

A tálibok újabb érthetetlen lépését széles körű döbbenet és elítélés fogadta, s a világ számos vezetője, köztük prominens afgán személyiségek követelték a táliboktól, hogy sürgősen vonják vissza ezt a döntést.

A CNN jelentése szerint a korábbi afgán elnök, Ashraf Ghani, aki akkor menekült el Kabulból, amikor a tálibok erőszakkal átvették a hatalmat az országban, egy tweetben illegitim uralkodóknak nevezte a lázadó csoportot, akik “túszul ejtették az egész lakosságot”.

Tweetjében a korábbi legitim elnök úgy fogalmazott:

“A nők oktatásának és munkájának jelenlegi helyzete az országban nagyon súlyos, szomorú, és a 21 században a nemek közötti apartheid legnyilvánvalóbb és legkegyetlenebb példája. Újra és újra elmondtam, hogy ha egy lány írástudóvá válik, öt jövőbeli generációt változtat meg, és ha egy lány írástudatlan marad, öt jövőbeli generáció pusztulását okozza.”

Egy korábbi afgán elnök, Hamid Karzai szintén “mély sajnálatát” fejezte ki a tálibok döntése miatt. Úgy fogalmazott, az ország “fejlődése, népessége s önellátása az ország minden gyermekének, lányának és fiújának oktatásától és képzésétől függ”.

Hasonlóképpen vélekedett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője és Karen Decker, az Egyesült Államok afganisztáni nagykövete is. Franciaország, Németország, Pakisztán, Katar és Szaúd-Arábia külügyminisztériuma is bírálta a döntést.

Az ENSZ afganisztáni missziója egy közleményben ítélte el a döntés:

“Ha a lakosság felét megakadályozzuk abban, hogy érdemben hozzájáruljon a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez, az pusztító hatással lesz az egész országra nézve. Az oktatás alapvető emberi jog. A nők és lányok kizárása a közép- és felsőfokú oktatásból nemcsak ezt a jogot tagadja meg tőlük, hanem az afgán társadalom egészét is megfosztja a nők és lányok által nyújtott hozzájárulásoktól. Ez egész Afganisztántól megtagadja a jövőt.”