Németország a II. világháború óta először szállít fegyvereket konfliktusövezetbe
Európa leggazdagabb országa nem akart több vérontást, Ukrajna megtámadása azonban arra kényszerítette, bírálja felül saját álláspontját.
Fotó: A litván nemzetvédelmi minisztérium által közreadott képen litván katonák FIM92 Stinger kézi légvédelmi rakétákat és lövedékálló védõmellényeket tartalmazó dobozokat rakodnak egy Ukrajnába induló katonai teherszállító repülõgépbe a litvániai Siauliai közelében fekvõ légi támaszponton 2022. február 12-én.
MTI/AP/Litván nemzetvédelmi minisztérium Előzmény:
Németország szakított álláspontjával, miszerint a német fegyvereknek nincs helye többé háborúban, és kijelentette, az oroszok Ukrajna elleni inváziója olyan történelmi pillanat, ami veszélybe sodorja a második világháború utáni rendet Európa-szerte. A döntés hirtelen irányváltást jelent, miután Berlin hetekig ragaszkodott elveihez az EU- és NATO-szövetségesek és a növekvő orosz fenyegetés nyomása ellenére.
A német kormány 1 000 páncéltörő fegyvert és 500 Stinger légvédelmi rendszert szállít saját készletéből Ukrajnába, továbbá felhatalmazta Hollandiát 400 rakétameghajtású gránátvető és Észtországot 9 mozsárágyú küldésére. Nyomatékosította azt is, hogy Németország szorosan Ukrajna mellett áll, a fegyvereket pedig a lehető leghamarabb szállítják.
Németország a második világháború óta ragaszkodott ahhoz a gyakorlathoz, hogy nem engedi az általa ellenőrzött halálos fegyvereket konfliktusövezetbe szállítani; ennek értelmében januárban 5 000 sisakot és egy tábori kórházat küldött az ukrán védelmi kapacitások támogatására, amit az uniós és ukrán tisztségviselők némi gúnnyal fogadtak a leggazdagabb európai országtól.
A gyártó ország gyakran megőriz bizonyos jogokat a fegyver harmadik félnek történő eladása vagy adományozása tekintetében, ez a korlátozás pedig a közösen gyártott hadifelszerelésre is vonatkozik. Európát nagyrészt német szállítók látják el fegyverrel, a felhalmozott készleteket azonban eddig nem lehetett Ukrajnába küldeni.
A pálfordulás és az európai katonai segítség gyors utánpótlást jelent Ukrajnának, Berlin megváltozott álláspontja azonban nem feltétlen jelenti, hogy minden fegyverszállítási kérelmet jóváhagynak, minden esetben egyedi döntés születik – számolt be a Politico.
Miközben Németország vonakodott meghozni a döntést, más európai országok, az Egyesült Államok és a NATO is mozgósításba kezdtek, hogy felszerelést és fegyvereket küldjenek a háború sújtotta országba. Lengyelország lőszereket, Észtország és Lettország pedig üzemanyagot, Javelin páncélelhárítókat és egészségügyi felszerelést szállít az ukrán határra. Csehország fegyvert és lőszert, Szlovákia pedig lőszert, gázolajat és kerozint küld Ukrajnába.
Hollandia 200 Stinger légvédelmi rendszerrel bővíti az ukrán védelmet, Belgium pedig 2 000 géppuskát és 3 800 tonna üzemanyagot indít útnak. Az Egyesült Államok szombaton szintén megnövelte az Ukrajnának nyújtott katonai segítségét, 350 millió dollárt engedélyezve védelmük megerősítésére, ami „további halálos védelmi támogatást” is magába foglal.
