Nem engedik ki Magda Marinkót
Fontos döntést hozott a Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája, ugyanis nem engedélyezte a hírhedt Magda Marinkónak a feltételes szabadlábra helyezését.
Horváth-Tóth Imola, a bíróság szóvivője az MTI-vel közölte: a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel, azzal, hogy legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A jogerős döntés szerint ez leghamarabb 2019-ben következhetett volna be, erre azonban akkor sem került sor.
A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultsága az elítéltnek, hanem csupán lehetőség, ha a büntetés célja a szabadon bocsátásával is elérhető.
A büntetés-végrehajtási bíró döntés előtt elmeorvos-szakértői vélemény elkészítését rendelte el, de az elítélt a vizsgálaton nem kívánt megjelenni. Magda Marinko a bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta és rendzavaró magatartást is tanúsított. A bíróság így a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, amelyet a fogva tartása alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre is alapozott.
Eszerint az elítélt az utóbbi években nem kapott fegyelmi büntetést, ugyanakkor nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemzi, és a feltételes szabadságáról döntő eljárásban sem hajlandó együttműködésre. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna.
A bíróság döntött arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzése ellen a védő fellebbezett, így az nem jogerős.
A Legfelsőbb Bíróság Magda Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet idéztek elő az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de abban a Fővárosi Bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a vádlott bűnösségét.
Szerbiában a bíróság a férfit – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – távollétében halálra ítélte, de a halálbüntetés eltörlése után ezt 40 év szabadságvesztésre változtatták át.
