Nem csak a koronavírus elleni oltási kampány okoz gondokat Afganisztánban

Gyermekbénulás elleni szert cseppentenek egy gyerek szájába egy betegségmegelőző kampány keretében az afganisztáni Kandahárban 2019. április 1-jén. Afganisztánban és Pakisztánban a gyermekbénulás népbetegségnek számít. MTI/EPA/Muhammad Szadik
not image

Kolláth Benjámin

2021.április.12 - 18:44

Afganisztánban gyermekek millióit akarják beoltani gyermekbénulás ellen, miután a járvány megtorpantotta a kampányt. Azonban három orvos meggyilkolása mutatja meg mennyire súlyos veszélyekkel néznek szembe azok, akik erre vállalkoznak.

Három, gyermekbénulás elleni oltásokkal házaló nővért lőttek le két külön támadásban a kelet-afganisztáni Dzsalálábád városában. Tíz éve nem fordult elő hasonló, a szomszédos Pakisztánban annál inkább, ott az oltási személyzet és az őket kísérő biztonságiak közül legalább 70 embert öltek meg, mióta 2011-ben elindult a kampány.

Ez a két ország maradt csak a világon, ahol a gyermekbénulás ma is népbetegség, mindkét helyen egyre több és több eset van, Afganisztánban tavaly 56 új beteget diagnosztizáltak, 2011 óta a legtöbbet, írja a Washington Post.

Pakisztánban azóta nem bíznak az emberek a vakcinákban, hogy az Egyesült Államok áloltások beadásával próbálta kideríteni az Al-Kaida egykori vezetőjének, Oszama bin Ladennek a hollétét.

A vallási vezetők csak öntik az olajat a tűzre azzal, hogy azt terjesztik, a Nyugat a gyermekbénulás elleni vakcinákkal valójában sterilizálni akarja a muszlim gyerekeket.

Afganisztánban sem bízik mindenki a dologban, de ez ritkán fordult erőszakba. A gyilkosságok inkább az elmúlt év káoszára mutatnak rá: egyre több a célzott gyilkosság ismert figurák ellen, melyek közül sokat az Iszlám Állam vállalt magára, sokakat azonban senki – ahogy a három ápoló lelövését sem.

Ez csak súlyosbítja a járványhelyzetet az országban, ahol folyamatosan osztanak gyermekbénulás elleni oltást a gyerekeknek, elsősorban női dolgozók. Tavaly azonban a koronavírus miatti lezárások négy oltási kört is elhalasztottak a tervezett hatból.

A hatóságok szerint így most közel tízmillió gyermeknek kellene az oltást beadni, ezek közül legalább hárommillióan a tálibok által ellenőrzött területeken élnek. 2021-ben egy oltási kört már elvégeztek, a második pedig március 29-én indult és a gyilkosságok ellenére sem állt meg. Az Egészségügyi Minisztérium szóvivője szerint négy nap alatt sikerült hatmilliónál is több gyereknek beadni az oltóanyagot.

Az országban azonban, ahol a NATO bombái rengeteg pusztítást végeztek az elmúlt évtizedekben, emiatt sokan hiszik azt, hogy az oltások csupán valami nyugati trükk és nem engedik a munkásokat a gyermekek közelébe.

A gyermekbénulás hatásait a Vöröskereszt afganisztáni ortopédiai programján keresztül lehet nyomon követni, mely főleg az aknák és bombák miatt sérültek számára szállít művégtagokat, de minden mozgásszervi betegséggel foglalkoznak, így a polióval is: 2020-ban ötezer beteg vett részt valamilyen kezelésükön.

Merjan Rasekh, az afgán Egészségügyi Minisztérium gyermekbénulás elleni programjának ismertetéséért felelős vezetője a Washington Postnak elmondta, a három munkatárs meggyilkolása „fájdalmas” volt: „Ha ez a trend folytatódik, annak mindenképpen negatív hatása lesz az egészségügyi dolgozóinkra.”

Azonban a kampány élvonalában dolgozó fiatal nők szerint muszáj folytatni az oltást. A 22 éves Shabana Maani szerint:

„Ha félünk és emiatt nem végezzük el a munkánkat, a gyermekeink és mi is nagy problémákba fogunk ütközni.”