Nehezebben boldogulnak a szellemileg megterhelő feladatokkal a szélsőséges nézeteket vallók
A Cambridge-i Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint azok, akik szélsőséges nézeteket vallanak, a világot is egy fekete-fehér helynek látják, emiatt adódnak problémáik.
Az agyunkban elraktározódnak a választott ideológiánk elemei a kutatás szerint, amely alapján valószínű, hogy a szélsőséges nézeteket vallók nehezebbnek találják az összetett szellemi feladatokat.
A Cambridge-i Egyetem pszichológusai azt akarták megvizsgálni, hogy az információ fogyasztásának és feldolgozásának módja is hatással lehet-e a politikai nézetekre, mint például a kor, nem vagy rassz. Az előzetes kutatásokra épülő tanulmány több, mint 330, 22 és 63 év közötti alanyon végzett teszteken alapul. foglalja össze a Guardian.
Az alanyoknak olyan feladatokat kellett megoldania, melyek semmilyen érzelmi vagy politikai töltettel nem rendelkeztek, például alakokat kellett memorizálniuk. Az ez alapján nyert adatokból számítógépes modell alapján következtettek, mennyire képesek az alanyok az adatok komplex feldolgozására.
Dr. Leor Zmigrod, az egyetem pszichológia tanszékének egy tagja, a kutatás vezetője elmondta, az egyik kulcsfontosságú dolog, melyre rájöttek, hogy azok, akik fekete-fehérben gondolkodnak a világról, akik szélsőségesebbek, nehezebben boldogultak a komplex feladatokkal.
Elmondása szerint ezek az emberek nem voltak olyan jók az érzelmeik kezelésében, impulzívak voltak és érzelmileg serkentő tapasztalatokat kerestek, „ez pedig megmagyarázhatja, miért mennek el egyesek odáig, hogy erőszakot alkalmazzanak mások ellen.”
Egyes feladatok esetében a résztvevőket arra kérték, hogy minél gyorsabban adjanak választ és míg a politikailag konzervatívak lassan, de biztosan válaszoltak, a liberálisabbak gyorsabbak, de néha pontatlanabbak voltak náluk. A kutatók szerint a szélsőségesség legfőbb pszichológiai ismertetőjegye a tesztek alapján a konzervatív, határozottabb világnézet volt.
„Arra jöttünk rá, hogy sok dolgot nem magyaráznak meg a demográfiai tényezők, sőt, ezek csak 8%-ban számítanak bele az emberek nézeteibe. Azonban amikor a kognitív és személyiségi felméréseket is elvégezzük, hirtelen az ideologikus világnézetek 30-40%-ára már magyarázatot tudtunk találni.”
