Budapesten hiába növekedett több mint másfélszeresére az átlagjövedelem 2013 és 2019 között, az abból megvásárolható négyzetméterek átlaga nagyjából megfeleződött ezen időszak alatt, mivel az átlagos négyzetméterár a 2013-ban tapasztalt 226 ezer forintos szintről 2019-re 627 ezer forintig futott fel – derül ki a G7 elemzéséből.

A többi megyeszékhelyen a fővároshoz hasonlóan, bár kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de szűkültek a helyben élők ingatlanvásárlási lehetőségei.

Az egyik szemléltő példa, egyben az okok szempontjából tipikus eset Tatabánya, ahol 2013-ban a helyi bérszínvonalhoz képest kifejezetten olcsón lehetett lakáshoz jutni, 2019-re azonban a város felzárkózott a középmezőnybe.

A fővárost követően Tatabányán csökkent a legnagyobb mértékben a bérek vásárlóereje az ingatlanpiacon, ebben a városban a 2008-as válság hatására az árak bár feleződtek, a drágulás drasztikusabbnak bizonyult.

A helyi bánya bezárás után létesült ipari park folyamatosan bővült, és mára akkora ipari kapacitás költözött ide, amit a helyi munkaerő nem képes kiszolgálni, ezért elindult a munkaerő-bevándorlás a távolabbi területekről, ami felpörgette a piacot.