Egyre nehezebb lakást vásárolnia az átlagembereknek Magyarországon
Habár az elmúlt öt évben látványosan emelkedtek a bérek, velük együtt az élelmiszerek, az üzemanyag és a lakások négyzetméterára is drágult, miközben az infláció is megtette a negatív hatását.
Twenty20
Budapesten hiába növekedett több mint másfélszeresére az átlagjövedelem 2013 és 2019 között, az abból megvásárolható négyzetméterek átlaga nagyjából megfeleződött ezen időszak alatt, mivel az átlagos négyzetméterár a 2013-ban tapasztalt 226 ezer forintos szintről 2019-re 627 ezer forintig futott fel – derül ki a G7 elemzéséből.
A többi megyeszékhelyen a fővároshoz hasonlóan, bár kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de szűkültek a helyben élők ingatlanvásárlási lehetőségei.
Az egyik szemléltő példa, egyben az okok szempontjából tipikus eset Tatabánya, ahol 2013-ban a helyi bérszínvonalhoz képest kifejezetten olcsón lehetett lakáshoz jutni, 2019-re azonban a város felzárkózott a középmezőnybe.
A fővárost követően Tatabányán csökkent a legnagyobb mértékben a bérek vásárlóereje az ingatlanpiacon, ebben a városban a 2008-as válság hatására az árak bár feleződtek, a drágulás drasztikusabbnak bizonyult.
A helyi bánya bezárás után létesült ipari park folyamatosan bővült, és mára akkora ipari kapacitás költözött ide, amit a helyi munkaerő nem képes kiszolgálni, ezért elindult a munkaerő-bevándorlás a távolabbi területekről, ami felpörgette a piacot.
