Ezzel kapcsolatban George Robertson, az Egyesült Királyság egykori védelmi minisztere és NATO-főtitkára világos véleményt fogalmazott meg, mely szerint a következő évtizedben a katonai kiadások jelentős emelése „fájdalmas” lesz a legtöbb európai állam számára, beleértve hazáját, Nagy-Britanniát is.

Robertson az augusztus 12-én megjelent interjújában a Politicónak elmondta: „Ez fájni fog, és nehéz lesz, továbbá a politikusoknak ki kell majd térniük arra, hogy valójában milyen veszélyek és kockázatok állnak a háttérben.” Ezzel az egykori NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a fegyverkezés mértékének növelése nem csupán pénzügyi kérdés, hanem kommunikációs és politikai kihívás is, amely megköveteli, hogy az állampolgárokat részletesen tájékoztassák a fenyegetésekről, melyeknek a kontinens szembesül.

A védelmi kiadások növelésének sürgőssége kapcsán Robertson külön kitért Nagy-Britanniára, ahol a lakosság többsége nincs tisztában azzal, hogy az ország jelenleg nem rendelkezik teljes körű lég- és rakétavédelmi rendszerrel. „A brit közvélemény nem tudja, hogy hiányzik az ország lég- és rakétavédelme, és ha erről többen tudomást szereznének, akkor változhatna a véleményük a védelmi kiadások emelésével kapcsolatban” – tette hozzá. Ez a kijelentés rávilágít arra, hogy a védelem korszerűsítése és fejlesztése mellett a lakosság tájékoztatása is alapvető fontosságú a politikai támogatás megszerzéséhez.

Szükségesek a fegyverkezések

Az észak-atlanti szövetség (NATO) tagállamai már 2014-ben közösen vállalták, hogy tíz éven belül elérik a GDP-jük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítani, ám a közelmúlt eseményei miatt az eredeti célt jelentősen meg kellett emelni. 2024-re a 32 NATO-tagállamból 22 már elérte ezt a minimumot, ami mutatja az irány változását és a biztonsági helyzet szigorodását.

Az idén júniusban, a NATO Amszterdamban tartott csúcsértekezletén az országok úgy döntöttek, hogy 2034-re a katonai kiadásokat a GDP legalább 5 százalékára emelik. Ez a lépés minden bizonnyal komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal jár majd, hiszen a védelmi költségek ilyen szintű emelése egyelőre példátlan az európai országokban. Robertson ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a politikusoknak még nehezebb dolguk lesz majd, amikor ezt meg kell magyarázniuk a választóknak, akik eddig viszonylag kevés információval rendelkeztek az államvédelmi hiányosságokról.

Az egykori NATO-főtitkár beszéde azért is különösen fontos, mert rámutat arra, hogy a nemzetek közötti összefogás, a biztonsági rendszerek korszerűsítése és a védelmi kiadások emelése nem csupán gazdasági kérdés, hanem a stabilitás és a béke fenntartásának záloga a kontinensen. „A fenyegetések folyamatosan változnak, a technológiai fejlődés pedig új kihívásokat teremt, ezért szükséges a folyamatos és jelentős beruházás a védelembe” – hangsúlyozta Robertson, kiemelve a lég- és rakétavédelem stratégiai jelentőségét.