Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke az olasz sajtónak adott interjújában igyekezett reagálni az oroszok aggodalmára.
Marin ugyanis hangsúlyozta, Finnország nem akarja, hogy a NATO atomfegyvereket telepítsen az ország területén, valamint arról sem lehet szó, hogy állandó katonai bázist létesítenek finn talajon, ha sikerült felvételt nyerniük a szövetségbe – idézte a Corriere della Serának adott interjút a Reuters.
Finnország és Svédország formálisan szerdán adta be jelentkezési kérelmét a NATO-hoz, azonban az eljárás lassabb lehet, mint előzetesen gondolták, köszönhetően annak, hogy Törökország vétóval fenyeget, elsősorban „kurd terrorszervezetek támogatására” hivatkozva.
„Szerintem most az a legfontosabb, hogy mindenki nyugodt maradjon, hogy tárgyaljunk Törökországgal és minden tagállammal, hogy megválaszoljuk a létező kérdéseket és korrigáljuk a félreértéseket”
Marin hangsúlyozta, hogy a tagsági tárgyalások során fel sem merült, hogy Finnország területére atomfegyvereket vinnének vagy az ország területén katonai bázist létesítsenek, Magdalena Andersson svéd miniszterelnök pedig a maga részéről is ezt megerősítette.
Törökország még 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz, és a második legnagyobb katonai államnak tekinthető a szövetségben. Ellenkezésüket az váltotta ki, hogy állításuk szerint a két északi állam olyan személyeknek ad otthont, akiket Ankara terroristának minősített.
NE HAGYD KI
Törökország sérelmezi azt is, hogy amikor 2019-ben inváziót indított Szíria ellen, a két skandináv ország fegyverembargót vezetett be ellenük. Erdogan állítja, nem is hajlandó tárgyalni a kérdésről, nem akarja meglátni a NATO-ban ezt a két nemzetet.