Ha minden így megy tovább, nemsokára elbúcsúzhatunk a Balatontól
A parti nádasok egyfajta puffer-zónaként szolgának a nyílt víz és a szárazföld között, szűrőmezőként funkcionálnak, az irtás hatására azonban felgyorsul a tó pusztulása.
Fotó: Unsplash/Köles Mihány 
“Az elmúlt hetekben csónakkal körbejárva a Balatont térképeztem újra a nádast a víz felől is. Elkeserítő a helyzet; még mindig nem értik az emberek mi a tét, ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton. Megfelelő szankciók sem segítik a Balaton védelmét. Nem csökkent, hanem tovább nőtt az illegális bejárók száma” – közölte Dr. Pomogyi Piroska biológus, balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző szakember.
“Most, hogy romlani kezdett a tó vízminősége, és a kutatók kimondták, az időjárástól függ, lesz-e augusztusban algavirágzás, még nagyobb becsben kellene tartani a nádast, hiszen óriási szerepe van a tó öntisztulásában” – hangsúlyozta a szakértő, aki minderről a hirbalaton.hu-nak beszélt. A parti nádasok egyfajta puffer-zónaként szolgának a nyílt víz és a szárazföld között, szűrőmezőként funkcionálnak. Az irtás hatására felgyorsul a tó pusztulása.
A tó öntisztulási képességének ráadásul azért is óriási a szerepe, mert a szakemberek megkérdőjelezték a kotrás jótékony hatásait. A kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal – fogalmazott július elejáén Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos.
A tó iszapjában rengeteg a foszfor, és ez az algásodás fő oka, ugyanakkor az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű partmenti nádas szükséges ahhoz, hogy az öntisztulási képessége jól működjön, az uszadék kivetéséhez pedig elengedhetetlenek a beépítetlen, természetes partszakaszok.
Az emberek nagy része, sőt még a tóparti önkormányzatok egy része sem érti, nem hiszi még mindig, mennyire fontos egy sekély tó életében a nádas. Gond az is, hogy még nem készültek el a nádasok védelmét is biztosító törvényhez az „aprópénzre váltható” végrehajtási rendeletek, és nem látszik a szándék a törvénysértések visszatartó erejű szankcionálására sem – magyarázta Pomogyi.
A szakember az elmúlt hetek során azt tapasztalta, hogy a helyzet nemhogy nem javult, de egyenesen romlott az újabb illegális bejárókkal, stégekkel, a felszabdalt, megrongált, elpusztított nádasokkal, ennek eredményeképp pedig romlik a nádas minősége, és elveszti a kritikus fontosságú védelmi képességét.
A biológus elmondta, hogy nem tud róla, hogy az illegális stégek közül bármelyiket is elbontották volna, pedig öt évvel ezelőtt már 1700 ilyen, törvénytelenül létrehozott vízbejárót számlált össze, amelyek száma azóta egészen biztosan nőtt. Pomogyi szerint jó terv a vízparti településel számára megépített egy-egy csónakkikötő, de csak akkor, ha cserébe felszámolják a nádasokba bújtatott és a növényzetet pusztító illegális kikötőket.
A szakember másfél éve arra figyelmeztette Balatoni Szövetség ülésén a helyi polgármestereket, hogy négy év alatt minimum megkétszereződött a terület, amelyről kiirtották a nádat a Balaton partján, és a téli nádvágásra engedélyt kérőknek a fele nem aratott, hanem irtást végzett.
A lap beszámolója szerint július végén hatósági eljárás indult Balatonfenyvesen egy “sajátosan értelmezett” medetisztítást engedély miatt, Balatonakalinál pedig két éve büntettek meg nádirtás miatt egy parttulajdonost, akit arra köteleztek, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot. (Az SSS Group Kft. tulajdonába került területről közel másfél hektárról irtották ki a nádast, ez pedig a természetkárosítás minősített esete.) Pomogyi elmondta, hogy bár valamennyire visszanövényesedett az érintett szakasz, olyan már soha nem lesz, mint volt, a partot pedig kikövezték, ezért a védő, ökológiai szerepét betölteni nem tudja, de fürdőzésre sem alkalmas.
Az sem segít a Balatonon, hogy a vízügy, amelynek évek óta nincs már hatósági jogköre, sem megfelelő pénzügyi forrásai, nem tudja elvégezni azt a létfontosságú munkát, amely a nádas megújulásához szükséges volna. A nádaratáshoz megfelelő gépre lenne szükség, de a tó sem fagy be, és olyan fizetést sem tud kínálni, ami miatt bárki tolongana a feladat elvégzésére.
A Balaton mintegy 1200 hektárnyi nádasának harmadán-negyedén kellene elvégezni az aratást évente a megújulás érdekében és vízminőség-védelmi okokból, de ez évek óta nem történik meg, folyamatosan csökken a learatott terület nagysága.
