Ez több mint hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és mintegy 430 ezerrel alacsonyabb, mint 2010-ben. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor közleményében hangsúlyozta:
„Így Magyarország változatlanul az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik a magas foglalkoztatást és az alacsony munkanélküliséget tekintve.”

Az államtitkár kiemelte, hogy 2010-hez képest már egymillióval többen dolgoznak az országban, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Mint mondta, „két éve folyamatosan nőnek a reálbérek, így egyre több pénz marad a családok zsebében.”

A közlemény szerint a kormány több eszközzel is hozzájárult ehhez a folyamatokhoz:

• béremelések (például 11%-os minimálbér‑emelés, ágazati béremelések)
• adócsökkentések (például a két‑ és háromgyermekes anyák szja‑mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása)
• az áremelésekkel szembeni fellépés (például az árréscsökkentés meghosszabbítása és kiterjesztése)

Több tízezer ember jutott munkához uniós társfinanszírozású programokkal

Czomba Sándor emlékeztetett arra is, hogy a kormány célja változatlan: „aki akar és tud, az dolgozhasson.” Ennek érdekében több program is fut: Az Ifjúsági Garancia Plusz keretében eddig több mint 33 milliárd forint támogatás segítette 28 ezer fiatal munkába állását.

A 30 év felettiek elhelyezkedését külön program támogatja, amely eddig 32 ezer álláskereső munkaerőpiacra lépéséhez járult hozzá 41 milliárd forinttal.

Új támogatás a kkv‑knak – akár 2,5 millió forint munkavállalónként

Az államtitkár kiemelte, hogy február 1-jétől elérhető a „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” program, amelyben a hazai kis‑ és középvállalkozások minden új munkavállaló felvétele után közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A program teljes keretösszege 4 milliárd forint.

Liner/MTI