A legátfogóbb műholdas vizsgálatok szerint a Föld éjszakai fényereje évről évre növekszik, ugyanakkor a változás korántsem egyenletes, mivel egyes térségek látványosan világosabbá válnak, míg más régiókban mérhető csökkenés figyelhető meg. A 2014 és 2022 közötti időszakot lefedő VIIRS DNB műszer adatai alapján a globális éjszakai világítás évente átlagosan mintegy két százalékkal emelkedett, ami összességében 16 százalékos növekedést jelentett.

Christopher Kyba kutató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a globális átlag félrevezető lehet, mert „bár világszinten 16 százalékos növekedést mértünk, ez nem jelenti azt, hogy mindenhol erősödött a világítás”. Hozzátette, hogy „azokon a területeken, ahol nőtt a fénykibocsátás, globálisan 34 százalékos emelkedést tapasztaltunk, amit más régiók 18 százalékos csökkenése ellensúlyozott”.

Részletes elemzést végeztek

A ScienceDaily szerint a részletes elemzés arra utal, hogy az éjszakai fényviszonyok sokkal dinamikusabban és lokálisabban változnak, mint azt korábban feltételezték, mivel a gyors urbanizáció Kínában és Indiában jelentős fényerősödést eredményezett, ugyanakkor több iparosodott országban csökkenést mértek. Ez utóbbi mögött gyakran az energiatakarékos LED-technológia elterjedése, valamint a fényszennyezés mérséklését célzó szabályozások állnak, amelyek tudatosan korlátozzák az éjszakai dísz- és közvilágítást.

A változások nem mindenhol fokozatosan zajlanak, mivel Ukrajnában az orosz inváziót követően meredek visszaesést regisztráltak az éjszakai fényerőben, ami a háborús károk és az infrastruktúra sérüléseinek következménye. Franciaországban szintén jelentős, 33 százalékos csökkenést mértek, miután számos város éjfél után lekapcsolja az utcai világítást az energiamegtakarítás és a fényszennyezés csökkentése érdekében.

Németországot is figyelték

Németország esetében az összkép kiegyensúlyozottabb, mivel „országos szinten a fénykibocsátás szinte változatlan maradt a helyi eltérések ellenére” – fogalmazott Kyba, aki szerint „a világosodó német régiókban 8,9 százalékos növekedést, míg a sötétedő térségekben 9,2 százalékos csökkenést mértünk”. Európa egészét tekintve a műholdas adatok négy százalékos visszaesést mutatnak, ugyanakkor a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a műszerek érzékelése eltér az emberi szem működésétől, ezért a lakosság szubjektív benyomása nem minden esetben tükrözi pontosan a mért adatokat.

A mostani vizsgálat egyik fontos újítása, hogy a kutatók teljes felbontású, éjszakánként rögzített adatokat elemeztek, szemben a korábbi havi vagy éves átlagokon alapuló módszerekkel, amelyek kevésbé tették láthatóvá a rövid távú és helyi változásokat. „Mostanáig nem készült olyan globális elemzés, amely a teljes felbontású éjszakai adatokat használta volna” – emelte ki Kyba.

Egy új algoritmust is alkalmaztak

Az elemzés során egy új algoritmust is alkalmaztak, amely figyelembe veszi, hogy a műhold milyen szögből érzékeli a felszínt, mivel a lakóövezetek például ferde nézetből fényesebbnek tűnhetnek, míg a sűrű belvárosi területek felülnézetből mutatnak erősebb fénykibocsátást. Az így korrigált adatok pontosabb képet adnak a tényleges változásokról.

A vizsgálat a NOAA és a NASA által üzemeltetett Suomi NPP, NOAA-20 és NOAA-21 műholdak VIIRS DNB műszerének adataira épül, amelyek éjjelente, helyi idő szerint általában hajnali egy és négy óra között készítenek felvételeket, és a bolygó nagy részét 70 északi és 60 déli szélességi fok között lefedik. A kutatók kizárólag a mesterséges fényforrásokat vették figyelembe, így a természetes jelenségeket, például az erdőtüzeket vagy a sarki fényt kizárták az elemzésből.

A szakemberek szerint az éjszakai fény változásának nyomon követése gyakorlati jelentőséggel is bír, mivel „a mesterséges fény az éjszakai villamosenergia-fogyasztás egyik fő tényezője, és a fényszennyezés károsítja az ökoszisztémákat” – hangsúlyozta Kyba, aki egy új, kifejezetten éjszakai fények megfigyelésére tervezett európai műhold fejlesztésén dolgozik az Európai Űrügynökség Earth Explorer 13 küldetésének részeként.

„Miközben az Egyesült Államok és Kína több ilyen megfigyelő műholddal is rendelkezik, jelenleg nincs kifejezetten erre a célra tervezett európai eszköz” – tette hozzá.